Most igazán nem kérünk sokat: csak egy triviális lépést. Miután a XXII. kerületi (Budafok-belvárosi) Mária Terézia utca a vele párhuzamos Kossuth Lajos utca felújítása miatt meg lett tisztítva a parkolósávtól, ez maradjon is így. Ha majd a Kossuth Lajos utca ideterelt ellenirányú forgalma visszatért az eredeti helyére, itt buszsávot jelölhetnénk ki. Kis túlzással nem kell ehhez más, mint a meglevő sárga (ideiglenes) útburkolati jeleket „BUSZ” feliratokkal kiegészíteni.
Itt kellene a buszsáv, mellette párhuzamosan (a volt parkolók helyén, ahol most ellenirányú, terelt forgalom van) jöhetnének az autók
A kérés hátteréhez két dolgot kell megemlíteni: az egyik, hogy aki a parkolókat hiányolná, gondolkodjék el egy másodpercre, hogy pontosan mire is használná a véges mennyiségű városi közterületet. De ha pont autótárolásra, most akkor sincs semmi gond, mert a Mária Terézia utcával szintén párhuzamos Pécsi utcán pont elég parkoló nyílt ahhoz tavaly, hogy felvegye az innen kiszorított autókat.
A kérdés alaposabb tanulmányozáshoz egy térkép
Ebből a szempontból kifejezetten szerencsés a mostani lezárás, mert a parkolás eredeti (lagymatag) forgatókönyve szerint a parkoló autók szépen elfoglalták volna mind a Pécsi utcát, mind a Mária Terézia utcát, aztán legközelebb, ha parkolókat, forgalomvonzást érintő felvetésről van szó, már kétszer annyi autóval nem tudnánk kezdeni semmit.
A cikkünkben említett utcák; a kék lenne a buszsáv
A másik háttérinformáció az, hogy az állandó buszsávhoz szükséges úttestszélesség pont azon a szakaszon van meg, ahol a reggeli torlódások is a legnagyobbak. A Városház téri zebra torlasztja vissza jellemzően a forgalmat, és tőle kifelé van meg a hely, befelé pedig jellemzően nincs – ott nem is javasolunk most buszsávot.
A Városház tértől befelé nézve – itt már láthatóan nincs hely buszsávnak, a Kossuth Lajos utcáról ideterelt szembejövő busz is „rálépett” a vonalra, hogy biztonságosan elférjen
A valószínű ellenvetés
Budafok belvárosában már döntés született egy milliárdos nagyságrendű, de megkérdőjelezhető fejlesztésről, amely részben a Mária Terézia utcát is érinti (sajnos, ez elég rossz volt ahhoz, hogy a bal- és a jobboldal is felsorakozzék a már egyébként is öncélú körforgalom-burjánzásban szenvedő kerületben egy újabb építése mögé). Ezek után egészen biztosan felmerül a kérdés, hogy „arra a kis időre” már minek buszsávot kijelölni. Két okból biztosan ellen kell állni ennek a törekvésnek.
Amitől a kés is megáll a levegőben
Furcsa az indokolása a fent is linkelt cikkben annak, hogy két villamosmegálló felújítása helyett a körforgalom épüljön meg. De mivel az állíŧás eredetije a kerületi polgármesteri Facebook-oldalról származik, valószínűsíthető, hogy a fővárosi egyeztetések során tényleg el is hangzott ebben a formában: „A régi villamosokat viszont az új megállókban csak jelentős kényelmetlenség, sőt balesetveszély mellett lehetett volna használni.”
Ezek a régi villamosok ugyanis végig a Fehérvári úton és sok helyen máshol is felújított megállókban állnak meg. Azok is balesetveszélyesek lennének? De többször megénekeltük a megállófelújítások (a peronátépítés) hihetetlen árát is. Megállónként 600 millió forint?! Budapesten ez hihető (perononként 150 millió), a nagyvilágban nem.
Próbáltuk az állítás eredetijét is megtalálni, de az idevágó közgyűlési oldal jelenleg elérhetetlen (2020. szeptember vége körül kellene keresni).
Az egyik indok a buszsáv halogatása ellen, hogy – a hírek szerint – legkorábban jövő nyáron kezdődik a nagy építkezés. Szerintünk addig is megéri a tömegközlekedők (átlagosan másfél percnél sűrűbben követik itt egymást a buszok) párperces utazásiidő-megtakarításáért tenni, különösen akkor, amikor minden utasért meg kell harcolni. Egy vagy háromnegyed év talán rövid idő egy évtizedekben gondolkodó politikai álmodozónak vagy egy több évben gondolkodó beruházásszervezőnek, de sok utasnak pont ebben az évben telik be a pohár, ha semmi nem javul – sőt, romlik – a hálózaton. Márpedig utast veszteni sokkal-sokkal könnyebb, mint szerezni; ma is folyamatos az utasvesztés.
Arról nem is beszélve, hogy a dugóban ácsorgás a járműpark kihasználtságát is rontja. Ne feledjük, a kiadási oldalon jószerével annyiról van szó, hogy az ideiglenes burkolati jelek egy részét még fel kell nyalni az úttestre – nem véletlenül beszélünk mi is csak az ideiglenes jelek kiegészítéséről, de ad absurdum még tartósabb jelekkel se lenne ez egy egetverő összeg –, s ezért nagyon kis nyereséggel már pozitív lesz az intézkedés szaldója a „rendszer” számára is.
A másik indoka az olcsó, hasznos, gyors beavatkozásnak, hogy bármi van is eldöntve, (szerencsére) megvan az esélye annak, hogy a drága, nem túl hasznos beruházás a kelleténél lassabban indul el. Ha pedig ez előfordul, nem szeretnénk visszahallani jövő tavasszal, hogy „de 2023-ban már tutira elkezdődik, és arra a kis időre...”.
Miért megkérdőjelezhető a Tóth József utcai körforgalom létjogosultsága?
Három alapvető okból:
- Nem itt kellene vezetni ezt a mennyiségű forgalmat, mint ami ma itt megy. A budafoki belváros forgalomcsillapítása és az átmenőforgalom (egy részének) 6-os útra terelése után más lenne itt a helyzet. Azért csak „lenne”, mert ahogy most kinéznek a dolgok (a Kossuth Lajos utcát is eredeti formájában újítják fel, és a további tervek se gondolkoznak másképp), alapvetően megmarad az a struktúra és hálózati szerep, amit még akkor találtak ki, amikor Budafok belvárosa volt a 6-os út.
- A belvárosi felújítás (egy következő ütemben) – a régi, autóvonzó szerep megtartásának megfelelően – elég sok jelzőlámpa telepítését is tartalmazza. A majd alapvetően lámpákkal szabályozott Mária Terézia utcának két lehetősége van ekkor. Vagy úgy programozzák a lámpákat, hogy a mainál is nagyobb forgalmat fog átvinni be a XI. kerület és a belváros felé, vagy ha nem, az autósorok visszatorlódnak a körforgalomba is. Ilyenkor egy körforgalom minden irányból teljességgel használhatatlanná válik.
- A szóban forgó csomópont egyetlen problémája az, hogy (gyakorlatlan autóvezetőként) kényelmetlen a Tóth József utcából a belváros felé balra kikanyarodni. Ez lámpával is kezelhető, de ennél is jobb lenne analizálni, hogy milyen konfliktusok miatt áll elő a kényelmetlenség. Ha a Nagytétényi út felől a Tóth József utcába balra kanyarodók egyébként gyenge áramlatát kiszerveznénk innen (mondjuk, közvetett balkanyarral a Donszky Árpád utcán át), csak a Kossuth Lajos utcán kifelé jövőkkel való konfliktus maradna meg, ami önmagában egy jól átlátható, már-már kényelmes helyzet.
De ha már beszéltünk a kerületi körforgalomburjánzásról, érdemes ezt két példával illusztrálni is. Az első a Panoráma utca és az Alkotmány utca találkozásánál levő körforgalom. Ez eredetileg egy nagyjából hagyományos négyágú kereszteződés (az egyik ág, a Tomori Pál u. ráadásul egy párházas zsákutca), messziről belátható, az utcák forgalma még kertvárosi szinten is gyér, és mégis van itt egy körforgalom.
A Panoráma utca és az Alkotmány utca körforglma – UFO-leszállóhelyként még lehetne értelme
A másik példa már jobban szem előtt van, főúton található, mégpedig a régi Nagytétényi úti sorompó helyett (át-) épült Növény utcai aluljáróhoz kapcsolódik, és nem is baj, hogy körforgalom. Csak, hogy milyen! (Illik rá a „sőt, kettőt, hogy ki ne lazuljon” mondás is.) Helyismeret nélkül szakmabeliek is el szoktak tévedni benne.
Kép a Növény utcai körforgalomszörnyről (innen)
Végül meg kell említeni a jó példákat is; a 7-es úton például jó megoldást jelentenek az újonnan épített körforgalmak. Üröm az örömben, hogy itt az út XI. kerületi szakaszára fogyott el a logikus gondolkodás, és ahelyett, hogy a megfelelő helyeken itt is körforgalmak épülnének, a legrosszabb csomópontban szépen felújították a balesetveszélyes és használhatatlan mai állapotot.
Nemcsak rossz ötletek mögé állhat oda a politika
Ez a javaslat sem csak pusztába kiáltott szó akar lenni. De miért bízunk akkor a tradicionálisan lomha, ráadásul az iménti szövegben pont egy elhibázott nagyobb beruházás mögé beálló politikában és hivatali apparátusban? Azért, mert kisebb dolgokban ugyan, de jelét adták a pozitív változásnak is. Hadd üdvözöljük innen is a környéken az elmúlt évben megszaporodott zebrákat!
A képen látható példák mutatják: ahol évtizedek óta „le-he-tet-len” volt gyalogátkelőhelyeket telepíteni, most sikerült. Mindehhez csak arra volt szükség, hogy a döntéshozói szinten valamiért most (mindkét oldalon) fontossá váljék a kérdés, és máris megváltoztt a keretrendszer, amiben az illetékes fővárosi szakapparátusnak dolgoznia kellett. Ugyanaz az apparátus, amelyik a biztonság és a tökéletesség nevében eddig lehetetlennek ítélte ezeknek a zebráknak a kijelölését, most más elvárásokkal találkozott, és ugyanolyan szakmai gonddal, de ezennel a mindenáron való megvalósítást dolgozta ki. Ugyanaz a szakma, de hatalmas különbség: az egyik és a másik korrekt szakmai vélemény közül csak a második volt megoldás.
Az Ady Endre út és a Tordai út kereszteződése. Itt évtizedekig „nem volt hely” a zebrákhoz, illetve építeni kellett pár nyúlfarknyi járdadarabot
A Horogszegi határsor (Péterhegyi út) és a Honfoglalás út kereszteződése pár méterre az előző helyszíntől. Itt a forgalomtechnikusoknak még egy kanyarodás-, sőt, általában közlekedésgátló fület (a „parkolásgátló fül” analógiájára) is el kellett helyezniük az utcasarkon, mert tényleg nem fért el a zebra, de egye fene!
Ezek után nem lenne nehéz kérdés az a buszsáv sem.
