Úgy, ahogy a Fővárosi Önkormányzat tervezte, és ahogy mi is invitáltunk rá mindenkit, megvolt az úgynevezett integrált településfejlesztési stratégia első, online konzultációja. Sajnos a nép részéről nem volt tolongás rajta, ami egyrészt azért nem jó, mert így kevés visszajelzésből dolgozhat a szakértők serege, másrészt azért sem jó, mert – amellett, hogy ezek a konzultációk, mint például ez is, kötelezőek – a mostani városvezetés előremutató jelszava, hogy a lakosság jobban be legyen vonva az önkormányzásba. Ez utóbbit figyeljük is, hogy mennyire sikerül, azonban kétségkívül kell hozzá aktív lakossági részvétel is. Erre szerencsére még ebben a folyamatban is van lehetőség – de csak a hónap végéig! Részletek a poszt végén.
Részlet a stratégia „nyitott Budapest” infógrafikájából: tessék élni vele!
Sokadszorra: a Rákóczi úti villamos
A kicsit busongó részvételre buzdítás után rögtön jöhet egy nagy tartalmi busongás: az online fórumon feketén-fehéren kiderült, hogy a szélesebb köztudatnak még tavaly általunk átadott hatalmas kétség jogos: a főváros részéről senki nem számol a Rákóczi úti villamossal. Nem kívántam szűkkörű párbeszéddé alakítani az online eseményt, ezért én ott ezt az egy kérdést vetettem fel. Azonban ennek és más, a stratégiával kapcsolatos kérdéseinknek is közöljük lentebb az összefoglalóját, részletesebben kifejtettük azokat a részvételre buzdító posztunkban (még mindig érdemes elolvasni!), és el is fogjuk küldeni őket a konzultáció következő etapjában – aminek használatára most buzdítunk.
Azon túl, hogy a Rákóczi úti villamos és a vele, valamint a Blaha Lujza tér felújításával kapcsolatos képmutatás hervasztó részletei már-már vesszőparipánkká váltak, azért tartottam ezt az egy kérdést a legfontosabbnak, mert pont az esemény előtti napokban reklámozta magát a főpolgármester olyan villamoshálózati víziókkal, amelyek nemcsak nem tőle származnak, hanem tartalmazzák a Rákóczi úti villamost is. Mennyire lehet komolyan venni ezt az elkötelezettséget?
Szintén nagyon fontos, emblematikus üggyé teszi a Rákóczi úti villamost a reklám másik kiemelt, egyelőre komolyabban gondolt eleme: a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos. Mivel a két kérdés szellemiségében és technikájában is nagyon közeli rokon, okunk van azt gyanítani, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos mögött – amit egyébként most már sikerült a legjobb esetben is a 2024 utáni ciklusra tolni – csak addig lesz meg a ma is érezhető, hatalmas akarat, ameddig az lesz a kevésbé aktuális. Ha majd ott állunk a Bajcsy-Zsilinszky út Blahája előtt, akkor hirtelen el fog fogyni a villamospárti lelkesedés ott is.
Ha már vesszőparipa
A Rákóczi úti villamossal kapcsolatban a mostanában újonnan erre járó olvasóink kedvéért érdemes feleleveníteni a vonal szükségességéről – közkívánatra – írt elméleti összefoglalónkat: azért kell ide villamos, mert ez más közlekedési eszköz, mint mondjuk a metró, és egy ilyen intenzív belvárosi területen még a metró mellett is van egy villamoshoz elegendő igény pont erre.
Illusztráció a Rákóczi úti villamos szükségességéről szőtt magyarázatunkból: látható rajta, hogy még Kőbánya közeljövőjének is ez a kulcsa
És ha már a stratégiánál tartunk, a benne szereplő sok-sok rozsdazóna kapcsán még egy érv a Rákóczi úti villamos mellett: mi lehet a kőbányai rozsdazónák fejlesztésének, belvároshoz kapcsolásának első számú közlekedési eszköze?
Szintén érdemes felidézni, hogy a héten történt meg minden idők valószínűleg legérdektelenebb ülése a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, aminek mindössze egy olyan sajtótájékoztató lett az eredménye, amin megtudhattuk, hogy pár több hónapos, vagy akár már egyéves hír tényleg igaz a főváros és a kormány együttműködéséről (Egészséges Budapest Program, illetve három, már régen lepasszolt közlekedési beruházás kormányzati átvállalása).
Pedig nekünk volt jó ötletünk az ülésre: cserélje el a főváros és a kormány a Blaha Lujza teret (és a Rákóczi úti villamos lehetőségét) a pesti rakpartra! Ahelyett, hogy emezt a főváros rontaná el, amazt pedig a kormány, meg lehetne csinálni mindkettőt jól, hiszen eddig mindkét fél nagyon erős volt a másik projektjét illető szavakban. És akkor eljutottunk egy másik vesszőparipánkhoz, a pesti rakparthoz (tessék nyugodtan beleírni azt is a konzultációba!) – de valójában nekünk csak egy vesszőparipánk van: az élhető és fenntartható Budapest.
Az előző posztban felvetett témák
Röviden felelevenítjük az előző posztbeli tartalmi kommentárjainkat a stratégiához, de továbbra sem azt kérjük, hogy mindenki ezeket írja, ugyanakkor örülünk, ha sokan mások is hasonlóan látják a dolgot. Egy témát azért itt is közvetlenül ajánlunk: a Rákóczi úti villamos fentebb is újra körberágott, emblematikus, sorsfordító ügyét. Ha nem térnek is jobb belátásra, legalább érezzék a törődést, legyen mit magyarázniuk!
A többi felvetés:
- Hogyan lesz 300 milliárd forintból csak 9000 ügynökségi lakás? Ez az építés önköltségének nagyságrendje, ehhez nem kell ügynökség.
- A középosztály lakhatásának általános jobbítása végett nem feltétlenül csak az önkormányzati bérlakásállománnyal kellene foglalkozni, hanem a beépítési paraméterekkel a piacot is szabályozni kellene. Nem kicsit aktuális a kérdés: mit is építsünk azokra a rozsdazónákra? Hatvanpár négyzetméteres, a csokra is csak éppen lövő lakásokat hatalmas, túlépített kockákban, vagy váltsunk lépést?
- A „Városháza park” ügyén most akkor hivatalosan sírni kell vagy nevetni?
- Nem kaphatna a (tényleges) zöld infrastruktúra is a többi fejlesztési elemhez hasonló méretű forrásokat?
- Minek négymilliárdot elkölteni a négyes metró virágpiaci hosszabbításának tervezésére, ha ezerszer bebizonyosodott, hogy pont odáig nem érdemes?
- Az 50-es villamos tényleges akadálymentesítése a most tervezett részlegesen részleges helyett valóban nem a hármas metróba integrálás lenne? (Természetesen szuperül költséghatékonyan, ami még az északi hosszabbítást is közelebb hozza.)
- Ha most is, és még csak tervként is csak 6 év múlvára tudják megígérni az elektronikus jegyrendszert (tudjuk, hogy ez valójában a legjobb esetben is a 2029-es kampányra való elkészülést jelentene), akkor „arra a kis időre” nem kellene azonnal és a mai technológia mellett nulla forintos átállási költségért bevezetni a papíros ídőalapú jegyrendszert?
- Miért bővítenénk a pusztazámori hulladéklerakót?
- Hová tűnt a komplett örökségvédelem (műemlékvédelem)?
Ezek persze csak kiragadott példák, tessék olvasgatni a stratégiát, tessék inspirálódni, s tessék akár a felvetéseinknek a szöges elletétét gondolni, csak egyet kérünk: aki Budapest jövőjéért aggódik, ne hagyja ki ezt a lehetőséget sem véleménye közlésére!
Hová kell ezekről írni?
Ahogy a konzultáció kiírásában is szerepel, a visszajelzéseket a
címre várják március 31-éig.
És újra: ha valaki csak egy dolgot kér, az most a Rákóczi úti villamos – és hozzá kapcsolódóan a Blaha Lujza tér nem elépítése – legyen! Mint írtuk, itt válik el a szar a májtól: ha most ebben az ügyben nem veszi komolyan a városháza az élhetőséget és a fenntarthatóságot, akkor semmiben sem.
