Sétáló Budapest

Ha Budapest működése nyitott, akkor tessék bekukkantani!

2021. március 22. 03:03 - bozon

Úgy, ahogy a Fővárosi Önkormányzat tervezte, és ahogy mi is invitáltunk rá mindenkit, megvolt az úgynevezett integrált településfejlesztési stratégia első, online konzultációja. Sajnos a nép részéről nem volt tolongás rajta, ami egyrészt azért nem jó, mert így kevés visszajelzésből dolgozhat a szakértők serege, másrészt azért sem jó, mert – amellett, hogy ezek a konzultációk, mint például ez is, kötelezőek – a mostani városvezetés előremutató jelszava, hogy a lakosság jobban be legyen vonva az önkormányzásba. Ez utóbbit figyeljük is, hogy mennyire sikerül, azonban kétségkívül kell hozzá aktív lakossági részvétel is. Erre szerencsére még ebben a folyamatban is van lehetőség – de csak a hónap végéig! Részletek a poszt végén.

nyitottbudapest_1.png
Részlet a stratégia „nyitott Budapest” infógrafikájából: tessék élni vele!

Sokadszorra: a Rákóczi úti villamos

A kicsit busongó részvételre buzdítás után rögtön jöhet egy nagy tartalmi busongás: az online fórumon feketén-fehéren kiderült, hogy a szélesebb köztudatnak még tavaly általunk átadott hatalmas kétség jogos: a főváros részéről senki nem számol a Rákóczi úti villamossal. Nem kívántam szűkkörű párbeszéddé alakítani az online eseményt, ezért én ott ezt az egy kérdést vetettem fel. Azonban ennek és más, a stratégiával kapcsolatos kérdéseinknek is közöljük lentebb az összefoglalóját, részletesebben kifejtettük azokat a részvételre buzdító posztunkban (még mindig érdemes elolvasni!), és el is fogjuk küldeni őket a konzultáció következő etapjában – aminek használatára most buzdítunk.

Azon túl, hogy a Rákóczi úti villamos és a vele, valamint a Blaha Lujza tér felújításával kapcsolatos képmutatás hervasztó részletei már-már vesszőparipánkká váltak, azért tartottam ezt az egy kérdést a legfontosabbnak, mert pont az esemény előtti napokban reklámozta magát a főpolgármester olyan villamoshálózati víziókkal, amelyek nemcsak nem tőle származnak, hanem tartalmazzák a Rákóczi úti villamost is. Mennyire lehet komolyan venni ezt az elkötelezettséget?

Szintén nagyon fontos, emblematikus üggyé teszi a Rákóczi úti villamost a reklám másik kiemelt, egyelőre komolyabban gondolt eleme: a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos. Mivel a két kérdés szellemiségében és technikájában is nagyon közeli rokon, okunk van azt gyanítani, hogy a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos mögött – amit egyébként most már sikerült a legjobb esetben is a 2024 utáni ciklusra tolni – csak addig lesz meg a ma is érezhető, hatalmas akarat, ameddig az lesz a kevésbé aktuális. Ha majd ott állunk a Bajcsy-Zsilinszky út Blahája előtt, akkor hirtelen el fog fogyni a villamospárti lelkesedés ott is.

Ha már vesszőparipa

A Rákóczi úti villamossal kapcsolatban a mostanában újonnan erre járó olvasóink kedvéért érdemes feleleveníteni a vonal szükségességéről – közkívánatra – írt elméleti összefoglalónkat: azért kell ide villamos, mert ez más közlekedési eszköz, mint mondjuk a metró, és egy ilyen intenzív belvárosi területen még a metró mellett is van egy villamoshoz elegendő igény pont erre.

belvarosi_ketszintu.png
Illusztráció a Rákóczi úti villamos szükségességéről szőtt magyarázatunkból: látható rajta, hogy még Kőbánya közeljövőjének is ez a kulcsa

És ha már a stratégiánál tartunk, a benne szereplő sok-sok rozsdazóna kapcsán még egy érv a Rákóczi úti villamos mellett: mi lehet a kőbányai rozsdazónák fejlesztésének, belvároshoz kapcsolásának első számú közlekedési eszköze?

Szintén érdemes felidézni, hogy a héten történt meg minden idők valószínűleg legérdektelenebb ülése a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, aminek mindössze egy olyan sajtótájékoztató lett az eredménye, amin megtudhattuk, hogy pár több hónapos, vagy akár már egyéves hír tényleg igaz a főváros és a kormány együttműködéséről (Egészséges Budapest Program, illetve három, már régen lepasszolt közlekedési beruházás kormányzati átvállalása).

Pedig nekünk volt jó ötletünk az ülésre: cserélje el a főváros és a kormány a Blaha Lujza teret (és a Rákóczi úti villamos lehetőségét) a pesti rakpartra! Ahelyett, hogy emezt a főváros rontaná el, amazt pedig a kormány, meg lehetne csinálni mindkettőt jól, hiszen eddig mindkét fél nagyon erős volt a másik projektjét illető szavakban. És akkor eljutottunk egy másik vesszőparipánkhoz, a pesti rakparthoz (tessék nyugodtan beleírni azt is a konzultációba!) – de valójában nekünk csak egy vesszőparipánk van: az élhető és fenntartható Budapest.

Az előző posztban felvetett témák

Röviden felelevenítjük az előző posztbeli tartalmi kommentárjainkat a stratégiához, de továbbra sem azt kérjük, hogy mindenki ezeket írja, ugyanakkor örülünk, ha sokan mások is hasonlóan látják a dolgot. Egy témát azért itt is közvetlenül ajánlunk: a Rákóczi úti villamos fentebb is újra körberágott, emblematikus, sorsfordító ügyét. Ha nem térnek is jobb belátásra, legalább érezzék a törődést, legyen mit magyarázniuk!

A többi felvetés:

  • Hogyan lesz 300 milliárd forintból csak 9000 ügynökségi lakás? Ez az építés önköltségének nagyságrendje, ehhez nem kell ügynökség.
  • A középosztály lakhatásának általános jobbítása végett nem feltétlenül csak az önkormányzati bérlakásállománnyal kellene foglalkozni, hanem a beépítési paraméterekkel a piacot is szabályozni kellene. Nem kicsit aktuális a kérdés: mit is építsünk azokra a rozsdazónákra? Hatvanpár négyzetméteres, a csokra is csak éppen lövő lakásokat hatalmas, túlépített kockákban, vagy váltsunk lépést?
  • A „Városháza park” ügyén most akkor hivatalosan sírni kell vagy nevetni?
  • Nem kaphatna a (tényleges) zöld infrastruktúra is a többi fejlesztési elemhez hasonló méretű forrásokat?
  • Minek négymilliárdot elkölteni a négyes metró virágpiaci hosszabbításának tervezésére, ha ezerszer bebizonyosodott, hogy pont odáig nem érdemes?
  • Az 50-es villamos tényleges akadálymentesítése a most tervezett részlegesen részleges helyett valóban nem a hármas metróba integrálás lenne? (Természetesen szuperül költséghatékonyan, ami még az északi hosszabbítást is közelebb hozza.)
  • Ha most is, és még csak tervként is csak 6 év múlvára tudják megígérni az elektronikus jegyrendszert (tudjuk, hogy ez valójában a legjobb esetben is a 2029-es kampányra való elkészülést jelentene), akkor „arra a kis időre” nem kellene azonnal és a mai technológia mellett nulla forintos átállási költségért bevezetni a papíros ídőalapú jegyrendszert?
  • Miért bővítenénk a pusztazámori hulladéklerakót?
  • Hová tűnt a komplett örökségvédelem (műemlékvédelem)?

Ezek persze csak kiragadott példák, tessék olvasgatni a stratégiát, tessék inspirálódni, s tessék akár a felvetéseinknek a szöges elletétét gondolni, csak egyet kérünk: aki Budapest jövőjéért aggódik, ne hagyja ki ezt a lehetőséget sem véleménye közlésére!

Hová kell ezekről írni?

Ahogy a konzultáció kiírásában is szerepel, a visszajelzéseket a

címre várják március 31-éig.

És újra: ha valaki csak egy dolgot kér, az most a Rákóczi úti villamos – és hozzá kapcsolódóan a Blaha Lujza tér nem elépítése – legyen! Mint írtuk, itt válik el a szar a májtól: ha most ebben az ügyben nem veszi komolyan a városháza az élhetőséget és a fenntarthatóságot, akkor semmiben sem.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://setalobudapest2019.blog.hu/api/trackback/id/tr4816472142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.03.25. 06:02:05

Az aktív "tolongás" nálam csak annyit jelent, hogy OK, nagy nehezen kierőlködtek protest szavazatokból egy KrauszGedeont, aztán látják amit eddig tett és nem tett, így meg előjön az érzés, hogy "inkább maradt volna Tarlós". A felszín alatt.

A dézsa-vau hatás nagyon erős.

A négyes metróhoz:
Nem tudom mi kerül két megálló tervezésében 4mrd Ft-ba, de a négyes metró hosszabbításában szükségességét csak az nem látja, aki nem szembesül a hiányával.

bozon 2021.03.25. 07:12:08

@gigabursch: egy értelmes négyesmetró-végszakaszra természetesen szükség van, de ahogy most mennek a dolgok, 200 milliárd forint elköltése után sem marad majd más, mint a hiánnyal való szembesülés (a Budaörs felől jövő forgalom számára szimplán egy másik átszállási pont, Gazdagrétnek pedig szintén nem sokkal több a semminél). Azt pedig senki sem akarhatja, nem igaz?

gigabursch 2021.03.25. 19:03:38

@bozon:
mmmmm....
Igaz is meg nem is.
Nyilvánvalóan egyben nem lehet megépíteni egy autópályát. De minden szakaszbővítéssel jobb lesz a helyzet.
Ugyanezt gondolom a 4-es, de az összes többi metróról is.
süti beállítások módosítása