Nem könnyű lejönni arról a témáról, hogy mostanában, azaz a „betonember” távozása után egy évvel (!) pecsételődik meg végleg Budapest belvárosának fenntartható jövője, annak is a gerince. Lehet persze erről panaszkodni hosszan, de a témának számos olyan részlete van, amit a panaszkodáson túl is érdemes kitárgyalni. Az egyik ilyen részlet a tervezési folyamat, illetve az ilyen-olyan tervezési folyamatok tanulságos összegzése. Mi és hogyan vezetett idáig? Mit csinálnak azok, akiken ezek a dolgok múlnak? Óriási vagy csak hatalmas a fejetlenség az illetékes szakapparátusban? Tényleg csak ködösítenek vagy kifejezetten hazudnak a mentegetőző politikusok?
Ilyen se lesz már (eredeti: HamPage)
A mostani összegzés alapját egy BKK-s válaszsorozat képezi, amelyet a tervezési folyamatra vonatkozó kérdéseinkre adtak. Legelőször őszinte köszönetemet fejezem ki a tömör válaszokért, amelyek – legalábbis egy ilyen összegzés számára – lényegre törőek és teljesek. Természetesen köszönet jár az átlátszó.hu faggatóinfrastruktúrájáért is. A válaszok alapos összeállítása egyébként rávilágít arra is, hogy a fejetlenség okát nem a szakapparátusban kell keresni. Az ottani fejetlenség már csak az eredménye annak, amit a „nagykutyák” művelnek: körükben a hozzá nem értés, a rosszakarat és a teljesen lagymatag megúszási vágy tud csak megjelenni. A koncepciózus városvezetést Budapest régóta hírből sem ismeri.
Az előző rész tartalmából
Mielőtt a részletekre rátérnénk, az előző cikk végkövetkeztetése az volt, hogy a mostani „zöld” kerületi és fővárosi vezetés a Blaha Lujza tér felújítását a 2022 előtti szalagátvágás kedvéért olyan formában tervezi megcsinálni, ami a Rákóczi úti villamos visszaépítését ellehetetleníti; és ezt igazán tudhatnák is, ha gondolkoznának. A visszaépítés első lépése ugyanis a Népszínház utcai villamosok behozása kellene hogy legyen a Rákóczi útra, de legalább a térre. Röviden bizonyítottuk is, hogy enélkül az egész kútba esett. Továbbá az ellehetetlenítést mint tevékenységük eredményét nem felvállaló illetékesek a téren keresztüli bevezetés helyett egy kerülő utas változat mögé menekülnek, amiről azonban – hiába a ködösítés – szintén megmutattuk, hogy alkalmatlan erre a célra.
Lejjebb is van színvonal
És akkor az olvashatóság kedvéért tömörítem a kérdés-válaszokat (a részleteket természetesen a linkelt eredetiben elolvashatja bárki; itt most dőlt betűvel lesz a mi hangunk, azaz a kérdések, valamint a válaszokba szúrt pár megjegyzés):
- Vizsgálta valaki a villamosfejlesztések lehetőségét a Blaha kapcsán?
Most nem, de régebben igen; akkor az jött ki, hogy nem azt kellene csinálni, amit most fogunk. - A mostani munkálatok kompatibilisek a teljes budapesti stratégiával?
Igen, de azt, hogy a Népszínház utcai villamos jövőjét Tarlósék örökre el akarták meszelni, szépen benne hagytuk. - Készültek ütemezési vizsgálatok a villamos újpalotai ágáról?
Igen, a Blaháig való bevezetés társadalmilag éppen megtérülő, a külsőbb végállomás nyilván nem (megjegyzés: láttuk, ez mire volt elég, pont az a lényeg, hogy a belvárosi szakasz nélkül esélytelen). - Készült vizsgálat a Blaháról és a Népszínház utcáról egyben?
Igen, vizsgáltuk is a villamos kerülő úton vezetését, nincs sok értelme; részben azért, mert a Nagykörút üzemi kapcsolata miatt úgyis megmarad a villamos az utca végéig. - Kapcsolatban állt a folyamat során a VIII. kerület és a főváros?
Igen, a kerület a Népszínház utca humanizálásával jött. (Ez persze a villamos kérdésében pont szemben áll az előző pont eredményével, illetve a háttérből tudjuk, hogy a kerület azért a térbe is igyekezett beleszólni, mégpedig a villamos ellen.) - Tanulmányozta valaki komolyan a Népszínház utcai villamos kerülő utas bevezetését a Rákóczi útra?
Igen, és itt már erős konklúzió is van: semmilyen szempontból nem jó megoldás. Ennek ellenére a jó megoldást most ellehetetlenítjük. - Egy kérdés a kerülő utas vezetés részleteiről.
Lásd fent: nem jó megoldás. - Tanulmányozta valaki a kerülő utas vezetést városképi, területhasználati szempontból?
A válasz szerint az előző két válasz erre is vonatkozik (azonban ez feltehetőeleg nem igaz, tekintve, hogy a forgalmi-gazdasági okokból való elvetés nagyrészt másról szól). - Vizsgálták azt, hogy a térkő a kosz és a lepukkanás ellen nem véd?
A térkőre majd jobban vigyáznak az emberek. - Vizsgálták a villamos behozását a térre – egyelőre átvezetés nélkül –, és azt, hogy az utasoknak és a BKV-nak már ez is jobb lenne?
Nem. - Vizsgálta a villamosátvezetést valaki komolyabban városképi, területhasználati szempontból?
Nem (a konkrét válasz az, hogy ezt a főépítész egy személyben dönti el, ami viszont nem igaz). - Készült vizsgálat, amiben a területhasználatot a Blaja Lujza tér környezetével együtt elemezték?
Nem. - Egy kérdés a most kiírt tender tartalmáról.
Pozitívum: pár felesleges építést töröltek, néhány fát nem vágnak ki, hogy pár méterrel arrébb újakat ültessenek. Lesz a téren vécé (eredetileg nem lett volna?).
Érdektelen: nem tesznek alibifasort a Rákóczi útra a villamos helyére (úgyse lesz már ott villamos).
Az előző cikkbeli lesújtó értékelésünk a folyamatról tehát nemcsak beigazolódott, de egy még lesújtóbb részlettel is gazdagodott: nemcsak töketlenkedés és hanyagság áll a Rákóczi úti villamos jövőjének ellehetetlenítése mögött, hanem a helyzet az, hogy a szép szavú, nagyon zöld fővárosi és kerületi vezetők a korábbi vizsgálatokból tudhatták, hogy a kerülő úton vezetés önfelmentő lehetősége már vizsgálat tárgyát képezte, és megbukott. Tehát nemcsak azért kellett volna tudniuk, hogy politikai érdekeikért rombolják a várost, mert az egy kevés gondolkodás után könnyen kikövetkeztethető, hanem azért is, mert papírjuk volt róla.
Szándékos károkozással állunk tehát szemben.
Miről írunk majd még e témában?
S ha már a téma kifogyhatatlan részleteit említettük a felvezetőben, két aspektusról mindenképpen értekezni fogunk még. Az egyik annak bemutatása, hogy miért is kell (-ett volna) villamos a Rákóczi útra, ahol „a metró úgyis ott vaaan!”. A másik az Erzsébet híd kérdése. Egymásnak is ellentmondó információk keringenek arról, hogy miért is nem lehet most már villamost vezetni rajta. Igazak ezek? Melyik igaz? Mik a műszaki és pénzügyi lehetőségek, mi a teendő?
Azt az igényt, hogy ezek a részletek még mindenképpen szerepeljenek itt, a kommentszekcióból merítettük – köszönjük a kommenteket! Ha mi társadalmasítunk valamit, akkor az tényleg társadalmasítva van...