Abból is látszik, hogy civilek vagyunk, hogy nem tekintjük magunkat az egyedüli civileknek. A Budapest sorsáért valódi aggodalmat érző, és azért valóban tenni akaró, aktív civilszervezetek együttműködéséből született meg a „Számonkérhető budapesti döntéshozókat!” kezdeményezés, mely tulajdonképpen nem akar mást, mint teljesíteni a Sétáló Budapest egyik legfontosabb célkitűzését: tudjuk meg, mit akarnak a főpolgármester-jelöltek, tudjuk meg, hogy ezt hogyan akarják, és legyünk képesek 2024-ben számonkérni rajtuk, amit vállaltak! Sok pontban kérdeztek, szívesen adtunk hosszú válaszokat, és mivel ez is programunk egyfajta ismertetése, örömmel tettük. Részenként közöljük itt a válaszokat; ez a VI. rész.
<< Ez volt az első rész; < ez volt az előző rész.
[Az alulírott civil szervezetek azt követelik a budapesti főpolgármester-jelöltektől, a kerületi polgármester-jelöltektől és a kerületi képviselőjelöltektől, hogy … minden tőlük telhetőt tegyenek meg … az alábbiak érdekében:]
17. Észszerűen a vízzel! Egységes budapesti csapadékkezelő programot alakítanak ki elsősorban azzal a céllal, hogy a csapadék a környezetben lévő növényvilág életfeltételeinek javítását szolgálja.
Ez az alapelv is lényegi része a Sétáló Budapest programnak, azon belül is a zöld infrastruktúráról szóló (6.) fejezetnek. A növényzet életfeltételeinek biztosítása egy kétirányú kapcsolat a csapadékvíz-gazdálkodással, mivel maga a zöld infrastruktúra is biztosítja a felelős csapadékvíz-gazdálkodást azzal, hogy a klímaváltozás miatt egyre inkább nagy záporokban érkező csapadékvizet puffereli.
A klímaváltozásnak egy másik következményéhez is segít alkalmazkodni a több városi zöldterület: stabilizálják a hőmérsékletet, nem forrósodnak fel, mint az épületek és a burkolt utcák, sőt, párologtatással hűtik is magukat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a város a megszaladó klímaváltozás korában is élhető maradjon, az utcák élhetősége, egészségessége a legalapvetőbb fiziológiai szükségletek szintjén biztosítva legyen.
Természetesen teljes mértékben támogatjuk ezt a pontot is.
18. Alvást nyitott ablak mellett! A zajszint csökkentése érdekében programot dolgoznak ki és valósítanak meg; lakóövezetekben az éjszakai zajszintet 50 dBA alá szorítják le.
A Sétáló Budapest program intézkedéseinek köszönhetően lényegesen csökkenni fog a városi zaj szintje, különösen a belvárosban, illetve az azt körülvevő átmeneti zónában, valamint a külvárosi alközpontokban és emberléptékűvé teendő lakótelepközpontokban. Tudjuk, hogy pont ez a kezdeményezés célja, de az általános és számszerű határérték kimondását ebben a tekintetben kicsit túl bátor lépésnek tartjuk.
Még a programunk ötéves célkitűzéseit teljesítve is előfordulhat, hogy a Hungária körút közelében, illetve a vasútvonalaknál az éjszakai zajszint meghaladja a kitűzött 50 dB-es értéket, de ígérjük, ezt igyekszünk elkerülni.
A „szokásos” ígéretekkel szemben nemcsak a közúti forgalom volumenének csökkentésével csökkentjük a közlekedési zajt, hanem lehetségesnek tartjuk az útdíjak finomhangolását is az autók mért környezetterhelése – és ezen belül a zajszint – szerint. Az útdíjfizetési kategóriáknak nem kell megegyezniük a forgalmi engedélyben szereplő környezetvédelmi osztályozással! Láttunk már példát a világban arra, hogy a hatóságok működés közben mérik az egyes járművek zajkibocsátását, ezért ez a kategorizálás jól ellenőrizhető is.
A konkrét vállalásban itt óvatoskodunk, de meggyőződésünk, hogy a Sétáló Budapest program ennek a célkitűzésnek is a jelenleg ismerhető legjobb megvalósítása.
19. Csendes égboltot! Érdemben csökkentik a légi forgalom okozta zaj- és levegőszennyezést.
A városi zajszennyezés terén az előző pontban elmondtuk, mi az, ami biztosan a hatáskörünkbe tartozik, és hogy ezekre ténylegesen oda is figyelünk, a kitűzött cél felé haladunk. A légiforgalom viszont egy kicsit más tészta. A repülőtérrel kapcsolatos nemzetközi egyezmények, országos jogszabályok és a privatizációs szerződés megváltoztatására nincs ráhatásunk (az előbbi kettő javítására javaslattételi jogunk van, amivel élünk is, ha ez a város hasznára válhat).
Sajnos kicsi, de határozott javulást hozhat az, ha legalább a jelenlegi szabályozást betartanák. A hajnali (0–5 óra között) legfeljebb hat művelet, és azon belül is 1 és 5 óra között legfeljebb kettő már ma sem teljesül. Amikor a jelenlegi városvezetés azzal kampányol, hogy ezt előírja, akkor semmi mást nem tesz, mint a meglevő, de nem betartott szabályozást ígéri meg újra és újra. Mi készek vagyunk markánsabb akciókat szervezni ennek érdekében, de látni kell, hogy az alapvető probléma ennél súlyosabb.
1983-ban, amikor a repülőtér második futópályája megnyílt, szembesült azzal a közönség, hogy ennek északnyugati vége (küszöbe) „valahogy túl közel került” a városhoz. Ennek a küszöbnek a használatát emiatt 1984-ben meg is tiltották, de a tiltás a Gyurcsány-kormány által tető alá hozott üzemeltetési koncessziós szerződésbe „valahogy nem ment át”. A fenti hajnali korlátozáson túli zajcsökkentés nem kényszeríthető tehát ki jogi eszközökkel!
Stratégiai partnerségre törekszünk a repülőtérrel, aminek az alapját az adja, hogy a kötöttpályás kapcsolatot a programunkban szereplő megoldással úgy tudjuk biztosítani, hogy az ne csak egy ködös vágyálom, hanem a repülőtér számára is ígéretes valóság legyen. Ebbe a kapcsolatba talán jobban belefér a zajcsökkentésről folyó eredményes diskurzus is, mint a Tarlós-féle kenegetésbe, vagy egy jogkörök nélküli harcos kiállásba.
Van tehát objektív bizonytalanság eme ígéret teljesíthetőségében, azonban meggyőződésünk, hogy minden eddigi városvezetésnél jobban rajta leszünk.
20. Városrehabilitációt! Ösztönzik, segítik a rozsdaövezetek rekultiválását, felszámolják, illetve felszámoltatják a veszélyt jelentő talajszennyezéseket. A jelentős új ingatlanfejlesztéseket a rozsdaövezetekbe terelik, illetve ezekben az övezetekben újabb nagy zöldterületeket hoznak létre.
Ez az irányelv is teljesen találkozik a programunkkal: mi is a városfejlesztés rejtett tartalékaként kezeljük a barnazónákat, illetve az erős műemlék- és városvédelem miatt is egyértelmű, hogy ide tereljük a nagy fejlesztéseket. Duplán fejlődést jelent a rombolás nélküli építés.
A barnazónára jellemző, nem is mindig feltárt lokális, de súlyos talajszennyezések felszámolását is programunkba írtuk, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az első ötéves ciklusban csak a feltárást és a lokalizálást tartjuk teljeskörűen lehetségesnek. Maradhatnak szennyezett területek az első ciklus végére, de ezek állapora mind ismert lesz, a bennük levő szennyezés nem terjed tovább, a helyzet tovább nem romlik, és a területnek találunk egy alkalmas, a város számára hasznos átmeneti funkciót (sok szennyezéstípus esetében ez egyszerűen a zöldítés lehet).
Természetesen ezek a város által szinte újonnan birtokba vett területek lesznek, ahol tudunk és fogunk figyelni a megfelelő mennyiségű, intenzitású és hálózatos zöld infrastruktúra létesítésére. Minden ízében magunkénak érezzük ezért ez a programpontot is.