Abból is látszik, hogy civilek vagyunk, hogy nem tekintjük magunkat az egyedüli civileknek. A Budapest sorsáért valódi aggodalmat érző, és azért valóban tenni akaró, aktív civilszervezetek együttműködéséből született meg a „Számonkérhető budapesti döntéshozókat!” kezdeményezés, mely tulajdonképpen nem akar mást, mint teljesíteni a Sétáló Budapest egyik legfontosabb célkitűzését: tudjuk meg, mit akarnak a főpolgármester-jelöltek, tudjuk meg, hogy ezt hogyan akarják, és legyünk képesek 2024-ben számonkérni rajtuk, amit vállaltak! Sok pontban kérdeztek, szívesen adtunk hosszú válaszokat, és mivel ez is programunk egyfajta ismertetése, örömmel tettük. Részenként közöljük itt a válaszokat; ez az I. rész.

Persze, semmi sem ilyen egyszerű, mivel szerintünk a kezdeményezés egy olyan jogi formulával szerette volna kőkeményen elszámoltatni a jelölteket, amely a jó cél szolgálatában is rossz eszköz volt. Ez volt az egyik oka annak, hogy Puzsér Róbert nem írta alá a nyilatkozatot. A másik ok a tartalmi válaszokban fog szerepelni, hiszen vannak olyan törekvések is, amelyekkel egyetértünk, állampolgárként drukkolunk, hogy valamilyen varázslat folytán megvalósuljanak, de hatáskör híján ígérni semmit nem tudunk. Vagy éppenséggel tudnánk, de az hazugság lenne.

Bevezetés, a nyilatkozat formája

Nem a kezdeményezők hibája, hogy rossz jogi formát választottak az ígéretek számonkérhető rögzítéséhez. Ez inkább annak az eredménye, hogy ennyire hézagos a demokratikus kultúránk; sokszor a legkonstruktívabb agyakban sem gyullad ki a vészjelző, hogy „na, ez egy működő demokráciában nem megy!”. A nyilatkozat formájára a következőt reagáltuk.

„Ezen vállalások magánjogi szerződés vagy ahhoz hasonló jogintézmény keretében nem tehetőek meg, a nem teljesítés esetére belengetett polgári peres eljárásban való kikényszeríthetőség nem áll fenn. Egy ilyen magánokiratot aláírni önmagában hazugság. A választott tisztségviselő megbízatását, döntéshozói felhatalmazását a népképviselet közjogi keretei szabályozzák, melyek a magánjogi viszonyoknál magasabbrendűek – ennek a jogi hierarchiának a megsértése a társadalmunk demokratikus működését súlyosan károsító frakciófegyelmi szerződések, lobbimegállapodások és hasonló förtelmek világa. Rossz eszközök még jó célok érdekében sem alkalmazhatóak.

Egy működő demokráciában a jelölt az ígéreteit felveszi a választási programjába, majd azok végrehajtására a választóktól a választási eljárás keretében felhatalmazást kap, s végül, ha ezt a vállalását nem tartja be, ezért politikai felelősséggel tartozik: hiteltelenné válik, az illendőség határain belül leköpik az utcán, s a következő választáson nem választják meg akkor sem, ha még van képe indulni. Ennek a forgatókönyvnek a betartása nem jogászkodás vagy a lagymatag közéleti kulisszák mögé bújás. Játsszuk el legalább, hogy működő demokráciában élünk!”

Indulnak a tartalmi válaszaink!

A dörgedelmes formai kritika után a lényeg: örömmel érzékeljük, hogy Budapest jövőképét illetően uralkodik egyfajta civil konszenzus, és ezért szívesen írjuk le, hogy a legtöbb követelést mi magunk is teljesíteni szeretnénk. Ahol különbségeket látunk, vagy a vállalást hatáskör, mozgástér híján nem tehetjük meg, ott is szívesen vitázunk értelmes partnerekkel, értelmes témákről. Jöjjenek akkor a kérdések és a válaszok!

[Az alulírott civil szervezetek azt követelik a budapesti főpolgármester-jelöltektől, a kerületi polgármester-jelöltektől és a kerületi képviselőjelöltektől, hogy … minden tőlük telhetőt tegyenek meg … az alábbiak érdekében:]

1. Azonnali klímavészhelyzetet hirdetnek ki! A fővárosi és kerületi önkormányzatok közösen haladéktalanul részletes cselekvési tervet dolgoznak ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a környezetszennyezés csökkentésére, és elkezdik az érdemi, gyors megvalósítását.

A klímavészhelyzet kihirdetésével és specifikus cselekvési tervek készítésével egyetértünk.

A Sétáló Budapest program 5. fejezete (környezetvédelem) a hulladéktermelésen és a hosszabb távú épületenergetikai programok (8. fejezet: lakhatás), valamint a 4. fejezet közlekedésstratégiai átalakításai segítségével üvegházgáz-kibocsátási célt is megfogalmaz a „lokális” (lakosság + önkormányzat) rendszerre: 2030-ig felezés.

A 6. fejezet (zöld infrastruktúra) fejezete tartalmazza a leginkább azokat az eszközöket, amelyekkel a város a klímaváltozás valóságához adaptálódhat.

Ezt a pontot programunkkal teljesen összegyeztethetőnek tartjuk, végrehajtását vállaljuk.

2. Semmit rólunk nélkülünk! Minden tervezett – a környezetminőséget és életminőséget érintő – önkormányzati intézkedésről érdemben tájékoztatják az érintett lakosságot és bevonják a döntések előkészítésébe a közösségi tervezési módszertanok alkalmazásával, egyenlő esélyt biztosítva minden vélemény ismertetésére.

Nemcsak a környezet és a városi élet minőségét befolyásoló, hanem minden döntésben növelni kívánjuk a közösségi beleszólást. Erről a Sétáló Budapest program 1. fejezete (az önkormányzás szervezeti kérdései) kiterjedten beszél. A közösségi kormányzás a demokrácia jövője, ez a demokrácia XXI. századeleji válságára adott legjobb válasz – és ennek első lépéseként a budapesti önkormányzatok közösségi irányú fejlesztése mellett elköteleztük magunkat.

Ezt a pontot is 100%-ban Sétáló Budapest-kompatibilisnek tartjuk.

(Folytatjuk, összesen nem kevesebb, mint huszonöt ilyen kérdés volt.)