Abból is látszik, hogy civilek vagyunk, hogy nem tekintjük magunkat az egyedüli civileknek. A Budapest sorsáért valódi aggodalmat érző, és azért valóban tenni akaró, aktív civilszervezetek együttműködéséből született meg a „Számonkérhető budapesti döntéshozókat!” kezdeményezés, mely tulajdonképpen nem akar mást, mint teljesíteni a Sétáló Budapest egyik legfontosabb célkitűzését: tudjuk meg, mit akarnak a főpolgármester-jelöltek, tudjuk meg, hogy ezt hogyan akarják, és legyünk képesek 2024-ben számonkérni rajtuk, amit vállaltak! Sok pontban kérdeztek, szívesen adtunk hosszú válaszokat, és mivel ez is programunk egyfajta ismertetése, örömmel tettük. Részenként közöljük itt a válaszokat; ez a III. rész.
<< Ez volt az első rész; < ez volt az előző rész.
[Az alulírott civil szervezetek azt követelik a budapesti főpolgármester-jelöltektől, a kerületi polgármester-jelöltektől és a kerületi képviselőjelöltektől, hogy … minden tőlük telhetőt tegyenek meg … az alábbiak érdekében:]
6. Naprakész fakatasztert! Elkészül és egy adott honlapon nyilvánosan hozzáférhető egy egységes, folyamatosan frissített fakataszter Budapest teljes közterületi és jelentősebb magánterületi faállományára; ezen a honlapon minden fa kivágásának tervét a tervezett kivágás előtt legalább két héttel kihirdetik (a vészhelyzeteket kivéve) és minden esetben ismertetik a kivágás konkrét indokát. Az adott helyszínen a fára (annak törzsét nem sértve) legalább két héttel a tervezett beavatkozás (fakivágás, csonkolás, gallyazás) előtt kikerül egy ismertető a fa paramétereiről, a beavatkozás rövid indoklásáról, a fahely további sorsáról és a beavatkozásért felelős szervezet elérhetőségeiről.
A fő célok – favédelem, fakataszter (6. fejezet), nyitott döntéselőkészítés (1. fejezet) – szerepelnek a Sétáló Budapest programban, de a fentebb javasolt további eljárásrendi javaslatokat is szívesen átvesszük. A fő minta a mai XI. kerületi favédelmi szabályozás – amit már lényegében a II. kerület is átvett –, pontosabban annak szigorúbbá tétele, hiszen a legutóbbi idők eseményeinél is az derült ki, hogy még ez sem elégséges a zöldvagyon lassú fogyogatásának tényleges megállításához.
A kerületek többségében sajnos személyesen nem leszünk jelen, de a fővárosi szintről minden tőlünk telhetővel képviseljük az ottani szabályozások erősebbé tételét is.
Magától értetődően ezt a javaslatpontot is teljesen sajátunknak érezzük.
7. Vissza a Városligetet és a Várat! Azonnal leáll a Városliget beépítése, valamint a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása. Építési moratóriumot hirdetnek mindkét területen, amíg széles körű társadalmi vitában nem tisztázódik, hogy az elkezdett beruházásokat hogyan és milyen módon módosítják, hogy az a közérdeknek a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen.
A cél helyes, de Budapest vezetője ezek elérésére vállalást nem tehet. A Budai Vár kormányzati negyeddé züllesztését, a Városliget NER-kulturális negyeddé silányítását központi jogszabályok (törvények, illetve kormányrendeletek) teszik olyan kiemelt beruházásokká, amelyekre ezek után Budapest és az érintett kerületek vezetésének nincs érdemi ráhatása.
Megígérjük, hogy minden tőlünk telhetőt el fogunk követni a város és a városlakók érdekében e témákban is, azonban jogi, városfejlesztési állóháborúba nem visszük bele a várost. Olyan időket élünk, hogy szintén ki kell mondani: a fővárosi önkormányzás jövőjét, puszta létét sem kívánjuk kockára tenni. Látni kell, hogy ezekért a beruházásokért Orbán Viktor hajlandó akár a Fővárosi Önkormányzat holttestén is keresztülgázolni, és erre a jogi felhatalmazása is megvan.
Ezek nem azok a kérdések, ahol Budapest beveti az alkuerejét, nyomásgyakorló potenciálját és hasonlóit. Ezt a célt tehát nem tudjuk választási ígéretként felvállalni.
8. A hullámtér hullámtér marad! A Római-partot Budapest különleges természeti és közösségi értékeként őrzik meg és fejlesztik. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmi fővonalát a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon tartják meg, és a védművet megerősítik.
A főváros zöldvagyonának és az ennek részét képező vízparti területeknek, vizes élőhelyeknek a megőrzése iránt is elkötelezettek vagyunk (6. fejezet: zöld infrastruktúra). Ezzel a ponttal is könnyű tehát azonosulni, annak teljesítését felvállalni.
A Sétáló Budapest programban ez a vállalás nemcsak a zöld infrastruktúra kérdésének, hanem a városszerkezet nagy problémájának, egyben hatalmas potenciáljának tárgyalásakor is előkerül: a külvárosi Duna-parti területek jellemzően a rozsdazóna részei, felhagyott vagy még használatban levő, de nem intenzív ipari területek (2. fejezet: városszerkezet). A Rómaipart üdítő kivétel, és mint ilyet nem szétbarmolni kell, hanem mintaként kell felhasználni.
A Rómaiparthoz hasonló jövője lehet az észak-pesti, valamint a dél-pesti és dél-budai partszakaszoknak (hasonló, bár egy kicsit túlépített és egy fokkal művibb, de még mindig pozitív példaként említhető környezet épült ki a Kopaszi-gátnál). Ezen partszakaszok várossal való kapcsolatát is javítani kell; ezeken a helyszíneken biztosítani kell a természetközeli kikapcsolódás, a vízhez (is) kötődő szabadidős sportolás lehetőségét.
100%-ig vállaljuk ennek a pontnak a teljesítését is.
