Erre a kérdésre szeretnék felhívni a figyelmet a XVI. kerületi civilek, akik a facebookon kezdtek szerveződni, hogy állásfoglalásra bírják a döntéshozókat is. A kérdés aktualitását az adja, hogy az egykori bánya nagyobbik, mintegy 15,5 hektáros részét birtokló befektetői körök a hírek szerint már az idén betemetnék a tavacskát, és hozzáfognának az azt övező hatalmas terület beépítéséhez.
Loós Panna „Vihar előtt” című képe a bányatóról (az eredeti kép itt van)
A „Mentsük meg Csobaj-bányát” facebook-oldalt olyan civilek indították el, akik megelégelték a több évtizedes status quót, és akik véget akarnak vetni a terület elhanyagolásának és kifosztásának. A szervezők szerint annak ellenére, hogy a bányató és a környék kialakulása mesterséges folyamatok következménye, az itt létrejött vizes élőhely és természetközeli jelleg olyan érték, amit minden áron meg kellene őrizni. Ezt a véleményüket egyre többen osztják a kerületben, ami abból is látszik, hogy az oldal az indulását követő egy hónapban félezer követőre tett szert, és a bányató védelmében egy több mint 200 fős önkéntes csoport is alakult. Helyi jelentőségű ügyekben ez ritka jó eredménynek számít!
A helyiek nem csak a közösségi oldalon igyekeznek eredményeket elérni. Március végén két tucat önkéntes több mint 80 zsák szeméttől szabadította meg a tópartot és Csobaj-bánya szomszédos, önkormányzati tulajdonban lévő részét. Ez a mennyiség nem egy szezon, hanem hosszú évek szemetelésének eredménye volt, mivel a tópart és Csobaj-bánya nagy része magánterület, amit a tulajdonosok feladata lenne rendben tartani. Sajnos csak lenne, mert a területet a természet állhatatos terjeszkedése ellenére is építési törmelék és egyéb hulladékok lerakójává degradálták az évek során.
A kerületi önkormányzatnak és városüzemeltetési cégének, a Kerületgazdának nem volt felhatalmazása az ingatlan szemétgondjainak megoldására, de az önkormányzat bírsággal vagy más intézkedéssel sem próbálta kikényszeríteni a változást. A civilek szemétszedési projektje is csak annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy a szervezők felkutatták az ingatlan egy kisebbségi tulajdonosát – egy magánszemélyt, akit addig még nem vásároltak ki –, és ő egyszeri engedélyt adott az akcióra. A szemét elszállításában már a Kerületgazda is segítséget nyújtott, sőt az alpolgármester személyesen is részt vett a munkában. A tópart megtisztítását követően a Kutyapárt felajánlásának hála a civilek figyelmeztető táblákat is kihelyezhettek.
Bőven volt mit összeszedni (az eredeti kép itt van)
Nem sokkal később röppent fel a hír, hogy a többségi tulajdonos a bányató betemetésére és az ingatlan beépítésére készül, aminek már idén neki is fogna. Fontos tudni, hogy az ingatlan jelenleg rekreációs besorolású, vagyis beépíthetősége erősen korlátozott. Lakóparkot jelenleg nem is építhetnének ide, csak szabadidő eltöltésére szolgáló létesítményeket, de persze láttunk már csodát. Annyi biztos, hogy a kisebbségi tulajdonosok hosszú ideje tartó fokozatos kivásárlásával a többségi tulajdonos nagy tétben mert fogadni a szabályozás jövőbeni változására. Tudnak valamit, amit a lakosok nem, vagy csak szimpla ingatlanspekulációról van szó? Még nem lehet biztosan tudni, de azt több helyről hallani, hogy a Csobaj Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft. többségi tulajdonrésze jelenleg egy másik tulajdonoshoz vándorol, akinek már kész tervei vannak az ingatlan „hasznosítására”.
A civilek nemrég nyílt levelet írtak Karácsony Gergelynek is, amelyben a Főpolgármesteri Hivatal segítségét kérték a bányató és Csobaj-bánya megmentéséhez. A nyílt levél mögött kerületi szinten ritkán látott, pártpolitikától független egység jött létre. A levelet nemcsak a kerületi önkormányzat valamennyi pártjának és jelölő szervezetének képviselői írták alá, de civil szervezetek vezetői is, illetve az önkormányzaton kívüli politikai erők is, mint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Az azóta eltelt bő két hétben hivatalos válasz még nem érkezett a Főpolgármesteri Hivataltól, de az önmagát baloldali zöld pártként meghatározó Párbeszéd társelnöki posztját is betöltő Karácsony Gergelynek minden bizonnyal passzolna a profiljába a tó védelme melletti kemény kiállás.
Bár a védetté nyilvánítási eljárás hosszadalmas folyamatnak tűnik, melynek kimenetele ez esetben – éppen a környezet mesterséges eredete miatt – nem kecsegtet nagy reményekkel, de elindítása és más jogi eszközök bevetése mindenképpen szükségesnek tűnik, hiszen – mesterséges eredet ide vagy oda – pótolhatatlan természeti értékről van szó.
A bányatónál élő őszapó valami finomságot hozott éhes fiókáinak Szendőfi Balázs felvételén (az eredeti kép az itt található sorozatból van)
Mi lehet a megoldás, ha ez nem segít? Csobaj-bánya kisebbik része – sajnos, a vízfelületet nem érintve – a kerületi önkormányzat tulajdonában áll. A fél hektáros Cinkotai bányató ezen ingatlan határával párhuzamosan terül el; mindössze 20 méter a kettő közötti távolság. A vizes élőhely megmaradását és biztonságát így már az is garantálhatná, ha az önkormányzat vagy az állam megvásárolná a szomszédos ingatlan egy kisebb részét és azt, madár és kétéltűbarát látványosságként, a természetvédelmi szempontok mentén hasznosítaná. Egy biztos, ha a bányató megmentésére irányuló társadalmi igény nem talál politikai támogatásra, akkor a Kertváros és Budapest lakossága egy újabb természeti kincset veszíthet el végérvényesen.
