Sétáló Budapest

Zöld infrastruktúra Budapesten

2019. július 01. 07:57 - Hajtó Krisztián

Budapest élő szövetének, a zöld és a kék infrastruktúrának felfejlesztéséről, egy emberléptékű és élhető város kialakításáról

Budapest, a lakosság számára szabadon elérhető, úgynevezett városi zöldterületek aránya alapján erősen le van maradva a hasonló méretű és lakosságszámú városokhoz képest. Jelenleg sereghajtóként, az alsó harmadban helyezkedik el és a tendencia nem javulást, hanem további visszaesést mutat. A 21. században egy városvezetéssel szemben támasztott minimum kritérium a zöld infrastruktúra fejlesztése és egy emberléptékű, élhető város kialakítása. Ennek az alapkövetelménynek felel meg a Sétáló Budapest zöld infrastruktúrára vonatkozó programja is.

A zöld infrastruktúra a város élő szövete. A természetes és természetközeli területek, fasorok, egyéb biológiailag aktív felületek és térszerkezeti elemek, mint például a zöldtetők és zöld falak, valamint az állóvizek és vízfolyások alkotta – ideális esetben – összefüggő, tudatosan fenntartott és fejlesztett hálózat. A Sétáló Budapest határozott kijelentése, hogy a városban a zöld infrastruktúra a többi városszerkezeti elemmel legalább egyenrangú. Ez azért is fontos, mert a környezetszennyezés és a klímaváltozás hatásainak enyhítésében nem csak ez a leghatékonyabb, hanem a legolcsóbb eszköz is. Ennek megfelelően a legfőbb vállalásunk, hogy érdemben növelni fogjuk a zöldterületeket (hőszigetek helyett zöld szigetek), majd valódi zöld és kék infrastruktúrát alakítunk ki ezen területek összekapcsolásával. Ez a lépés segít az ökológiai kapcsolatok helyreállításában és az élővizek, mint például a Duna és parti sávja, a Rákos-patak és a Szilas-patak, rehabilitációjával nagyobb mértékben bekapcsoljuk a vízi környezetet a fővárosi lakosság életterébe, javítva így az életminőséget. Elkészítjük a Budapest teljes területére a zöldfelület- és fakatasztert, melyet folyamatosan töltene és értékelne egy valós zöldügyi hivatali részleg, és amely online felületen nyilvánosan elérhető tartalmakkal a lakosság felé is szolgáltat adatokat. Kerületenként faültetési, fapótlási és faápolási akciótervet készítünk, és a magánterületeken álló fákat is védjük a “zöld szivárgás” megszüntetésével. Például az új építkezések során a nulla nettó csökkenés irányelvet fogjuk alkalmazni. A jelenlegi adatok szerint csak a főváros kezelésében lévő területen mintegy 7000 üres és mintegy 1300 megszűnt fahely van, a kerületeknél vélhetően ennek többszöröse. Célunk, hogy a ciklus végére ezekből ne maradjon 20%-nál több. Aktívan védjük az őshonos városi növény- és állatvilágot az épített környezetben és a zöldterületeken egyaránt, valamint a klímaváltozással is összefüggésben az inváziós fajok kezelésére tervet készítünk.

bence-balla-schottner-vpetme4zvwm-unsplash.jpg

A városi zöld infrastruktúra számos a városi életet alapvetően javító funkcióval bír. Ilyen az ökológia funkció, mint például a légszennyezés mérséklése, a szélsőséges időjárás hatásainak tompítása, a hőmérséklet-kiegyenlítés, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz megkötése, a zaj- és rezgéscsökkentés, a fényszennyezés és a talajerózió elleni védelem. Ilyen még a társadalmi funkció, mint például a fizikai és a mentális egészség megőrzése, helyreállítása, a rendezvény- és esemény helyszínek, ezáltal közösségteremtés és szociális kapcsolaterősítés és a városi oktatási intézmények általi igénybevétel, de ide sorolható a városszerkezeti és esztétikai funkció, mint a turisztikai vonzerő és presztízs növelése, valamint a gazdasági funkció, mint az ingatlanok forgalmi értékének növelése is.

Ahogy a bevezetőben olvasható, Budapesten a lakosság számára szabadon elérhető úgynevezett városi zöldterületek aránya kicsi, és ez alapján a hasonló méretű és lakosságszámú városok sorának alsó harmadába tartozik. A valójában elérhető, közcélú, minőségi zöldfelület (=zöldterület) átlagosan kb. 5-6 m2/fő, ami a belső kerületekben akár 1 m2/fő alatti értéket jelent, ami szinte a nullához közeli zöldterület-ellátottságot jelent. A rendszerváltást követő húsz évben, 1990 és 2010 között, valamennyi városi zónában a zöldfelületek összterületének csökkenése volt tapasztalható, ennek legfőbb oka, hogy a beépítések, infrastruktúra-fejlesztések a zöldterületek rovására történtek meg. A zöldfelület minőségét is figyelembe vevő zöldfelület-intenzitás mutató (zfi) alapján a főváros 14 kerületében 50% alatti, és ebből hét kerületben kritikusan alacsony, 30% alatti a zöldfelület-intenzitás mértéke, ami a hőszigetek kialakulásáért a leginkább felelős. Az egy főre jutó közcélú zöldfelület növelésében referencia-értéknek a sokat hivatkozott, WHO-nak tulajdonított 9 m2/fő átlagos értéket tekintjük irányadónak. A hozzáférhetőség fejlesztésekor hasonlóképpen az egyik legfőbb általános elv, hogy Budapest valamennyi lakosa számára 5 perc, illetve 300 m sétatávolságon belül elérhetővé váljon érdemi közösségi használatú zöldfelület, tömegközlekedéssel 2 km-en belül városi park, 10 km-en belül pedig legalább 150 hektár kiterjedésű, jelentős erdőborítással ellátott zöldterület.

A városi jelentőségű közparkok státuszát meg kell erősíteni, a minőségüket is javítani kell és a megrövidítésükre irányuló törekvéseknek minden eszközzel gátat kell szabni. A potenciálisan ilyen státuszú, de jelenleg funkciójukat be nem töltő területeket, mint például a Népliget és a Vérmező, is fel kell hozni erre a szintre, ezzel enyhítve a Városliget, a Margit-sziget és a Gellért-hegy súlyos túlterheltségét. Szükség van a Gellért-hegy mint a városba legjobban beékelődő hatalmas közpark természeti értékeinek és földtani kincseinek, mint például a barlangok, a termál- és gyógyvizek fokozott védelmére is. Új közparkok kialakítására a város számos pontján van lehetőség és égető szükség. Ilyen potenciális helyszín például az igen régóta tervezett Csepeli szigetcsúcs, a Népsziget vagy a Mocsáros-dűlő, ahol a zöldterület eleve rendelkezésre áll. További ilyen helyszínek az Élessarok vagy Rákosrendező, ahol átfogóbb, komolyabb rehabilitációra van szükség. A közkertek és fásított közterek körében általános törekvés kell, hogy legyen a zöld rész minőségi és mennyiségi fejlesztése. Az intézményi kertek közül az oktatás és szemléletváltás, illetve a gyermekek jóléte szempontjából kiemelkednek az iskola- és óvodakertek, tankertek. A közösségi kertek a környezettudatosság, a közösségi működés és a kollektív városi élelmiszertermelés, önellátás speciális terei, amelyek szinte kivétel nélkül civil kezdeményezések keretében valósulnak meg. Ők formálják és éltetik a közösséget. A rosszul sikerült növényesítések alternatívájaként a közelmúltban a város több pontján, mint például a Széll Kálmán téren, a Millenárison és az Oktogonon felbukkant a műfű borítás. Ez ellen a teljesen abszurd, minden józan elképzeléssel szembeforduló gyakorlat ellen a leghatározottabban fel kívánunk lépni. 

A közcélú fővárosi zöldterületek jelentős részét 10 évnél régebben újították fel, ezért a fontossági sorrend meghatározásával a következő időszakra be kell ütemezni a zöldterületek felújítását, rehabilitációját. Az egyik legfontosabb elem ebben a megfelelő és fenntartható vízellátás megszervezése. A zöldterületek állandó felügyeletére és karbantartására képzett parkőrök alkalmazását tervezzük, a fák, fasorok ápolását megfelelő technikai eszközökkel felszerelt, szakképzett faápolókkal végeztetjük, amely a Főkert jelenlegi feladatkörének áttekintését, és személyi állományának növelését kívánja meg. Modern és egységes monitoringrendszert alakítunk ki a fővárosi zöld infrastruktúra állapotának, változásainak folyamatos követésére. Arra is figyelmet fogunk fordítani, hogy városi zöldterületeink biztonságos helyszínek legyenek.

A főváros területének mintegy 7%-án országos jelentőségű védett természeti területek találhatók, ezekkel átfedésben pedig jelentős az európai közösségi jelentőségű, úgynevezett Natura 2000 besorolású területek kiterjedése. Mindezek mellett Budapesten 36 helyi jelentőségű, azaz fővárosi védettségű természeti terület található összesen 850 hektár kiterjedésben. Ezeken területek őrzésére és kezelése kiemelt figyelmet fordítunk, és a zöld infrastruktúra vonalas és pontszerű elemeinek fejlesztésével erősítjük a védett területek közötti ökológiai kapcsolatokat, ezáltal növelve a védett élőlények potenciális élőhelyének méretét. A klímaváltozás hatásaként számolnunk kell az inváziós rovarfajok megjelenésére és terjedésére, ezek közül humán-egészségügyi szempontok alapján különösen veszélyesek lehetnek egyes szúnyogfajok, melyek elleni védekezést erősíteni kell. A szúnyogirtásban a kémiai helyett, amely negatívan hat a méhekre, a halakra, a kétéltűekre, a madarakra és a denevérekre, a biológiai irtást helyezzük előtérbe. A téli síkosság-mentesítéskor mellőzzük a konyhasó (NaCl) használatát, amely a növényzet mellett a kutyákra is veszélyes.

Pontos célkitűzéseink vannak az egyes városi zónákra vonatkozóan. Például a központi sétálózóna egy rendkívül kritikus terület. Budapest belső kerületeiben a zöldfelület aránya drámaian alacsony. Az épített környezetben jelenleg apró oázisokként jelennek meg a sokszor jelentősen túlterhelt zöldterületek. A környezet minősége ennek megfelelően a belső zónában a legsúlyosabb, a légszennyezés, a hősziget-hatás ezeken a területeken igen jelentős. A jelenlegi állapotban a zöldfelület érdemi növelésére csak alternatív módokon, mint például zöldtetők, zöldfalak, zöldhomlokzatok kialakításával és belső udvarok zöldítésével van lehetőség. A Sétáló Budapest programmal viszont szintet lehet majd lépni, a parkoló autók fokozatos eltüntetésével felszabaduló helyeken, a szélesebb utcákon, utakon, eddig parkoló autókkal borított foghíjakban közösségi hasznosítású zöldfelületek, zöld sávok, fasorok hozhatók létre. Ha a jelenlegi szabad terek és utcák felületének mindösszesen 30%-án sikerülne a zöldítés, az már csaknem duplájára növeli a sétálózóna zöld borítottságát! A zöld tömeg növelésével a műszaki lehetőségek határáig el kell menni. Burkolat-, illetve közműfelújítások esetén a közművek elhelyezését úgy kell megoldani, hogy a növényzet telepítése lehetővé váljék.

Más lehetőségek vannak a behajtási díjas zónában. A tervezett behajtási zónán belül a forgalomcsökkenéssel, a város fellélegzésével párhuzamosan foglalhat el a zöld újabb területeket. Elsősorban fasorok helyreállítását és újak létrehozását, az ide eső közösségi zöld terek rehabilitálását, illetve a közösségi funkciók bővítését tervezzük. A parkolók ritkítása alapvető célkitűzés. Legalább három parkolóhelyenként fát kell ültetni, ami konkrétan hat-hét parkolónként egy parkolóhely feláldozásával jár, de az árnyékolással a parkolók minősége is jelentősen javítható. A behajtási díjas zónában a másik feladat a barnamezős- illetve rozsdaterületek számbavétele, amelyek rehabilitációját a lehetőségeken belül a közhasznú zöldfelület növelése irányába szükséges billenteni. 

A vasúti rozsdaövezetek Budapest területének 6%-át borítják. A jelenlegi városszerkezeti adottságok mellett ezek a területek jelentik a zöld infrastruktúra érdemi, jelentős bővítési és hálózattá szervezésének lehetőségeit. A vasúthálózatot követő zöldfelületi fejlesztések sétautakkal, kerékpárutakkal kiegészülve jelentős lökést adhatnak a főváros teljes besétálhatósága és kerékpározhatósága, illetve a zöldterületek hálózattá szerveződése irányába, ilyen például a Városliget, a Népliget és a Kopaszi-gát környékének összekötése. A barnazónák és rozsdaövezetek jelentik a város belső területi tartalékait, és hordozzák a növekedés nélküli fejlődés lehetőségét. A városszövetben mintegy 1250 hektárnyi funkcióját vesztett barnamezős terület található, sok esetben értékes, részben műemléki épület-állománnyal. A barnamezős területeken gyakran zöld területek is találhatók spontán gyomosodás, cserjésedés következtében. A barnamezős területek részben maguk is tartós zöldfelületté fejleszthetők, másrészt ezek a területek védik a többi (zöld) területet a beépítéstől. Ilyen szintű barnamezős területi ellátás mellett nem engedhető további zöld felületek elvesztése, leszalámizása, mint például az Orczy-kert és a Kopaszi-gát. A barnamezős területeket a lehető legnagyobb arányban a zöldfelületi rendszer hiányzó vonalas és pontszerű elemeinek pótlására kell használni, átmeneti vagy tartós zöldfelületi használattal, közösségi funkciók kialakításával.

A (panel-) lakótelepek zöldterületei definíció szerint nem tartoznak a közösségi hasznosítású zöld területek közé, közösségi funkciójuk mégis egyértelmű. A lakótelepi környezetben, elsősorban a 70-es, 80-as években épített lakótelepek esetében, található zöldfelületek ápolása, karbantartása ugyanakkor sok esetben hiányos. Itt ebben a tekintetben van szükség leginkább fejlesztésekre. A zöldterületek a lakótelepek közösségi terei, így ezeken a területeken szorgalmazni és támogatni szükséges a zöldfelületek közösségi karbantartását, a közösségi kertek létrehozását, akár a lapostetőkön is, a madár- és lepkebarát kertek kialakítását és a közösségi komposztálás különböző módjait is. Az épületek energetikai korszerűsítése esetén ugyancsak figyelemmel kell lenni az épületeken, a tetőkön és a panel réseiben élő védett állatfajokra.

A kertvárosi övezetek a főváros közösségi használatú zöldfelületekkel legkevésbé ellátott területei, hiszen itt a zöld java magántulajdonban van. A magántulajdonú területeken ugyanakkor a zöldfelületek jelentős csökkenése tapasztalható, köszönhetően az egyre nagyobb fokú beépítéseknek. A tulajdonviszonyoktól függetlenül a kertvárosi zöldfelületek ugyanúgy a városi zöld infrastruktúra részei, és ekként is kezelendők. A Sétáló Budapest program keretében figyelmet kívánunk fordítani a magánterületeken álló fákra, fasorokra, ezeket ugyanúgy az egységes kataszterbe kívánjuk vonni és hasonló szabályozással illetni. Tájékoztató anyagokkal szorgalmazni fogjuk a magánkertekben az uniform örökzöldek helyett az őshonos növényfajok alkalmazását és a madárbarát kertek kialakítását. A kertvárosi területeken a belső területekhez viszonyítva komolyabb lehetőségek nyílnak a csapadékvíz megőrzését, szűrését szolgáló létesítmények kialakítására. Ennek érdekében külön program indítását tervezzük.

Ez egy hosszútávú, de kevésbé költséges és teljes mértékben kivitelezhető program, aminek a végrehajtása után egy élhetőbb és zöldebb, egy emberi léptékű várost alakíthatunk ki közösen, mert a jövő zöld, vagy semmilyen.

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://setalobudapest2019.blog.hu/api/trackback/id/tr6714919384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

0.5 bit 2019.07.02. 11:53:10

"Ez egy hosszútávú, de kevésbé költséges és teljes mértékben kivitelezhető program, aminek a végrehajtása után egy élhetőbb és zöldebb, egy emberi léptékű várost alakíthatunk ki közösen, mert a jövő zöld, vagy semmilyen."

Azzal ezt a megállapítást ki kell egészíteni, hogy csak azoknak lesz élhetőbb akiknek nem kell minden nap dolgozni járniuk, vagy legalábbis séta távolságon belül van a munkahelyük.

Sajnos akiknek minden nap messzebb dolgoznak, nos nekik élhetetlenebb várost fog eredményezni, mert a zöldítés az ő közlekedésük nehezítésének terhére történik.

blöff 2019.07.02. 14:29:25

Ez az egész mind jó és valóban fontos a zöld szemlélet, de túlzóan egyoldalú, mintahogy az egész sétáló Budapest is egy nagy blöff. Hip-hop kitiltaná az autókat egy hatalmas területről (nem, más európai városokban sincsenek kitiltva, sem Bécs, sem Prága, illetve ahol igen az ennél jóval kisebb terület), az ottlakók is futkoshatnának kmereket az autójukért, ültetne fákat, de egy szót sem mond az egész város közlekedési koncepciójáról, a tömegközlekedés szükségszerű fejlesztéseiről, hanem követve az aktuális zöld világtrendet bemondta a tutit, a nagy zöld blöfföt, ticcsák ki, ticcsák be, legyen erdő a városban.
Egyrészt tetszik, vagy nem tetszik, egy többmilliós nagyváros sosem lesz falu. Az erdőket városon kívül kell megőrizni, de ott nagyon!
Az autózás is hobbynak tűnik, holott sajnos még ma is sokszor az èlhető be/kijutást jelenti. Nem az autó az ok, az egy tünet. Miért ez a jelenség? Tömegek vannak egzisztenciálisan nap, mint nap utazásra kényszerítve, csak az ő dolgukat nehezitjük ha meg további alternatíva nelküli korlatozásokat vezetünk be! Nem szórakozásból kényszerül utazni a többség (illetve van olyan is, de nem ettől borul a város).
Az egész, sajnos Puzsér mostani szereplései alapján főleg úgy tűnik (folyton Karacsonyt becsmérli, miközben Tarlóst tulajdonképpen nem támadja), hogy a fiatal zöldérzelműekre alapozva, az ő megtevesztésükkel a cél, h így nehány %-kal az összellenzéki jelölt bukjon. Nem szép.

bozon 2019.07.03. 09:47:04

@0.5 bit: "Sajnos akiknek minden nap messzebb dolgoznak, nos nekik élhetetlenebb várost fog eredményezni, mert a zöldítés az ő közlekedésük nehezítésének terhére történik."

Természetesen nem. A belvárosi autózás a maga fenntarthatatlan téfoglalásával egy tipikus közlegelő-probléma. Én még beférek, aztán akkor jön a baj, ha más is így gondolkodik. Nem mellesleg az emberek megdöglenek a levegőtől. Ehelyett fel kell szabadítani a várost, jobb tömegközlekedést kell adni, és meg kell találni a racionális egyensúlyt.

A sétálózónában a (majdnem) teljes autómentesség a racionális, a dugódíjas zónában pedig az, hogy a behajtást felárért osztjuk -- akinek tényleg kell, kifizeti, és még gyorsabban is haladhat.

bozon 2019.07.03. 10:01:45

@blöff: "de egy szót sem mond az egész város közlekedési koncepciójáról, a tömegközlekedés szükségszerű fejlesztéseiről"
Pont, hogy de. setalobudapest.hu/program

"Egyrészt tetszik, vagy nem tetszik, egy többmilliós nagyváros sosem lesz falu. Az erdőket városon kívül kell megőrizni, de ott nagyon!"
Klímaszempontból igen, meg a globális ökoszisztéma szempontjából igen, de a város szempontjából nem. A városi levegő, a hőháztartás és az emberi környezet nem nélkülözheti a mainál sokkal-sokkal több zöldet.

"Tömegek vannak egzisztenciálisan nap, mint nap utazásra kényszerítve, csak az ő dolgukat nehezitjük ha meg további alternatíva nelküli korlatozásokat vezetünk be! Nem szórakozásból kényszerül utazni a többség (illetve van olyan is, de nem ettől borul a város)."
Nézd az eggyel előbbi kommentet: rövid távon új egyensúly kell a közlekedési módok között, ami a városra mint komplex egészre van optimalizálva. Hosszabb távon valóban csökkenteni kell a kényszerű mobilitást, mégpedig a városszerkezet átalakításával (erről is beszélünk a programban), de az nem megy egyik napról a másikra (a gyors változtatás lenne egy égbekiáltó baromság!). Ezért mondjuk azt, amit.

"Az egész, sajnos Puzsér mostani szereplései alapján főleg úgy tűnik (folyton Karacsonyt becsmérli, miközben Tarlóst tulajdonképpen nem támadja), hogy a fiatal zöldérzelműekre alapozva, az ő megtevesztésükkel a cél, h így nehány %-kal az összellenzéki jelölt bukjon. Nem szép."
A felszínes megközelítés nem szép. Van egy rahedli szavazó, akik egyik hagyományos oldalra se hajlandóak szavazni, és/vagy Karigeri nem elég zöld, nem elég hitelesen zöld nekik. Vannak még olyanok is, akik "ellenzékváltóak", de a "hagyományos versenyben" inkább Tarlósra szavaznának. Azok viszont, akik összefogáspártiak, elég jól tudták, mi a dolguk, tavaly is (az LMP és a Momentum álló jelöltjei mögül is kb. 55% átszavazott az összellenzéki egyéni jelöltre). Vannak olyan bamba szavazók, akiket pusztán azzal lehetne többletként Karigeri mögé állítani, hogy leveszed a szavazólapról az összes többi alternatívát? Ez egy sokismeretlenes probléma, aminek az összefogáspárti egybites egyszerűsítése nettó zsarolás.

blöff 2019.07.03. 18:13:58

@bozon:
A program, ímmel-ámmal tervez csak metrófejlesztést, a villamoshálózatot látszik előnyben részesíteni, holott egy nagyvárosban (ahogy az európai, vagy más példák is mutatják) a metrófejlesztés a leghatékonyabb, tömegek szállítására alkalmas eszköz. 4-es metró meghosszabbítása sehol (átszállni villamosra?!), csepeli hév problémáját nem oldja meg (Boráros tér --> Kálvin tér bevezetés), stb.
Piszmogás, de nem mennék tovább bele.

"Hosszabb távon valóban csökkenteni kell a kényszerű mobilitást, mégpedig a városszerkezet átalakításával "
Hát nem, nagyon nem ezzel. A kényszerű mobilitás oka elsősorban az, hogy a tömeg együtt mozog, a 21. században még mindig 8 órás hétfő-péntek munkarendben dolgozik a többség és noha ez lassan változik, a fő problémát a tömeg együttmozgása és az ehhez fenntartott csúcskapacitások szűkössége okozza. Ha nem lenne alap, hogy irodai munkavégzésben mindig reggel ott kell ülni, vagy tolódnának a munkavégzési, szolgáltatási időszakok, valamint ügyintézéshez stb. nem lenne alapvető a személyes jelenlét, az sokat javíthatna érdemben a problémán.

E kettő fenti pont együttesen: az alapprobléma, a tömeg együttmozgása városirányításon túlmutató kérdés, ergo amíg a tömegközlekedés a jelenlegihez képest nincs hangsúlyosan továbbfejlesztve, addig adminisztratív korlátozások* csak a tömeget szívatják.
*nyilván észszerű autómentesítést be lehet és kell vezetni bizonyos belvárosi területeken, de nem olyan mértékben, ahogy ezt ez a program vázolja. Az így sokakat súlyosan érintene.

A politikai részbe csak logikailag mennék bele, hisz az minden oldalról erősen szubjektív, de ha stratégiailag nézzük, akkor a valóság az az, hogy Puzsér a választók körében nem túl népszerű (hiába szidja a közvélemény kutatókat, tőlük és tőlem függetlenül). Tarlóssal szemben labdába nem rúg ezen a választáson.
Jelenleg nagyon erős a hagyományos 2 táborra való osztottság és a kormánnyal szimpatizálók megingathatatlanul Tarlósra fognak szavazni és ez egy elég masszív tábor. Ez a választás igazából nem a városfejlseztési koncepciókról szól. Tulajdonképpen a kutyát sem érdekel ez most, egyébként, ha erről szólna, Tarlós úgy is esélyes volna. A tét igazából a bizonytalanok megnyerése az évtizedek óta zajló bal-jobb háborús színjátékban. Lehet, hogy nem jó, hogy így van, de ez van. Ha egynél több jelölt van, az nagy eséllyel az ellenzéki tábort osztja meg. Puzsér is erősen karaktergyilkolja Karácsonyt, ami a fentiek tükrében is azt jelenti, hogy az ő potenciális szavazóit célozta meg. Ennek egyenes következménye az, hogy semmi sem fog változni. Ez ilyen egyszerű. Ezen túl álsásgos dolog "zsarolást" kiáltani, vagy olyat, hogy az egész sétáló programnak bármi esélye is volna. Tarlós helyében örülnék, hogy ilyen jó kampányfőnököm és kampánycsapatom van :)

bozon 2019.07.04. 02:02:04

@blöff: "A program, ímmel-ámmal tervez csak metrófejlesztést, a villamoshálózatot látszik előnyben részesíteni, holott egy nagyvárosban (ahogy az európai, vagy más példák is mutatják) a metrófejlesztés a leghatékonyabb, tömegek szállítására alkalmas eszköz. 4-es metró meghosszabbítása sehol (átszállni villamosra?!), csepeli hév problémáját nem oldja meg (Boráros tér --> Kálvin tér bevezetés), stb.
Piszmogás, de nem mennék tovább bele."

Nyugodtan menj bele! Röviden:
-- A metró nagyon sok esetben mennyiségi és nem minőségi szempontból a "leghatékonyabb eszköz"; márpedig nekünk a mainál minőségében is klasszisokkal jobb tömegközlekedésre van szükségünk.
-- A 4-es metró meghosszabbítása akkor lesz benne a rövid távban, ha hatékony és megfizethető lesz. Például a nagyon kevés igény közvetlen lefedésére jó Bosnyák téri hosszabbításnál sokkal olcsóbban és sokkal hamarabb megépülhet az egész villamos Újpalotától Budáig. Ráadásul később sem vész kárba, sőt, az újpalotai végszakaszt pont a metró veheti át majd egyszer. Felelőtlenség, jövőelherdálás itt a metrót erőltetni rövid távon. Ott viszont, ahol olcsó (és tényleg olcsón, nem csilliárdokra fújva), igenis erőltetjük. Sokkal többet, mint az aktuálisan tervezett, felesleges M4-toldások.
-- A csepeli hévre legelőszöris megvizsgáljuk a villamoshálózatba integrálás ötletét, amely egyébként a Fidesztől jött, és első hallásra hajmeresztő. Miért? Mert nem teljesen lehetetlen, és ha mégis bejön, állati olcsó, és még azt is lehetővé teszi, hogy a későbbre ütemezett M5 terveit felülvizsgáljuk (el van cseszve a vonalvezetés és a megállókiosztás az észak-belvárosi szakaszon, és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy úri passzióból továbbra is drágán szart építsünk).

"A kényszerű mobilitás oka elsősorban az, hogy a tömeg együtt mozog, a 21. században még mindig 8 órás hétfő-péntek munkarendben dolgozik a többség és noha ez lassan változik, a fő problémát a tömeg együttmozgása és az ehhez fenntartott csúcskapacitások szűkössége okozza."

Nem, a munkaidő-kezdés átszervezésével (ki fizeti, ki áldozza be magát a kedvezőtlenebb sávokba?) el lehet húzni a csúcsokat, és az tényleg a mértékadó kapacitást csökkenti, de az alapvető napi ritmus marad. A kényszerű mobilitás oka az, ha sokan messze laknak a munkahelyüktől, illetve más városi funkcióktól (pl. nincsenek külvárosi alközpontok). Ez a "Mozogjak vagy ne mozogjak?" kérdése, nem pedig a mozgás milyenségéé.

"A tét igazából a bizonytalanok megnyerése az évtizedek óta zajló bal-jobb háborús színjátékban. Lehet, hogy nem jó, hogy így van, de ez van. Ha egynél több jelölt van, az nagy eséllyel az ellenzéki tábort osztja meg. Puzsér is erősen karaktergyilkolja Karácsonyt, ami a fentiek tükrében is azt jelenti, hogy az ő potenciális szavazóit célozta meg."

Ha elfogadjuk, hogy csak bal-jobb van, és mi is, meg minden más ember is csak ebben igazodik el, akkor vajon le akarjuk-e bontani a háztáji ellenzékkel kicsinosított NER-t? Ami meg a karaktergyilkolást illeti, Karigeri csak a második volt. Az egész Sétáló Budapest azzal szemben jött létre, amit Tarlós képvisel.

blöff 2019.07.04. 10:32:00

@bozon:
közlekedsfejlesztéshez:
ide igenis hosszú távú terv kell és ahol már van metró, azt a külvárosokig meg kell hosszabbítani. Ez a leghatékonyabb, ráadásul más infrastrukturális és presztízsberuházásokhoz képest nem drágább, ellenben tömegeknek van rá szüksége. A 4-es metró már megépült, ráadásul a legdrágább a belváros és a karsztos környezetben építeni, a külvárosok velé szinte kéregvasútként már nem lenne egy különösebb tétel (vö. sport és autópályaberuházások). A villamosra való átszállás kényszerítés erősen lassít, nem praktikus, ráadásul a felszíni forgalmat növeli.
A csepeli HÉV esetén sem 5-ös metrótról kell beszéln, elég, ha végre a HÉV felszní alatt(!) eljut 2, azaz kettő megállóig a Kálvin térre és az Astoriára. Érthetetlen, hogy ez szóba sem kerül Tömegek bejutását könnyítené meg, ha felszín alatt közvetlen át lehetne szállni a 3,4 és a 2-es metróra. És még egy nagy beruházás sem volna. Ehhez képest villamos??! Na ne már!
Nézzetek meg legalább európai városokat metrófejlesztésben!

A tömeg együttmozgásához: te is elismered, hogy ez csökkentené a kapacitásokat. Itt a lényeg. Mozgás mindig lesz, de ha tompul a csúcs, annak már elegendő hatása van és ezért nem a városszerkezetet kell szétdúlni. Metrót, tömegközlekedést kell fejleszteni és nem mindenhova a sétálást erőltetni adminisztratív eszközökkel.
Én nem gondolom, hogy ma a városban az autóforgalommal lenne ráadásul a legnagyobb probléma. Szépen lassan a belvárosi zónából ki lehet őket szorítani, de nem drasztikus eszközökkel.

"Ha elfogadjuk, hogy csak bal-jobb van, és mi is, meg minden más ember is csak ebben igazodik el, akkor vajon le akarjuk-e bontani a háztáji ellenzékkel kicsinosított NER-t?"
A realitásokkal tisztában kellene lenni. Mindig jöttök ezzel az ellenzék leváltásával. A választókat nem lehet leváltani. Tudomásul kell vennetek, hogy Puzsér egymaga, hiába ágál, rendkívül megosztó és nem fogja tudni ezt megváltoztatni. A helyzet ma ráadásul olyan, hogy sok ellenzéki érzelmű (akik Pesten hagyományosan többen vannak az országhoz képeest arányban) most érzi annak az illúzióját, hogy leválthatja a kormánypárti jelöltet. A ti programotoknak ráadásul csekélyszámú követője van.
Teljesen fölösleges úgy csinálni, mintha ez a program esélyes lenne most (más lenne a helyzet, ha lenne valóban 3-5 esélyes jelölt és több párt versengene téttel).
Az aktuális helyzet az, hogy ha nem lép(tek) vissza, akkor nagyon sok ember "játékát" fogjátok tönkretenni, függetlenül attól, hogy mi a (vélt) igazság, vagy jó-e ez a bal-jobb megosztottság, háztáji ellenzék-e, vagy sem. Nem látom, hogy hatékonyan meg tudnátok győzni a többséget, így viszont csak arra lesztek jók, hogy az ellenzéket megosszátok. Általában nem szereti senki sem, ha elrontják a játékát és abból gyűlölködés lesz. Ezzel ráadásul a zöld alternatívvából a választók erre a szabotálásra fognak emlékezni, ami nem szerencsés hosszú távon egy normális zöld ügy számára sem.

bozon 2019.07.04. 15:26:06

@blöff: "A 4-es metró már megépült, ráadásul a legdrágább a belváros és a karsztos környezetben építeni, a külvárosok velé szinte kéregvasútként már nem lenne egy különösebb tétel ..."
Úgy nem lenne olyan drága, de per pillanat mélyvezetésű, két-három megállós szakaszok vannak tervben mindkét oldalon, és a törzsszakasz is ehhez van előkészítve. Csak ennek az árából végre lehet hajtani az összes villamosfejlesztést, ami az egész Sétáló Budapest programban van -- és ennek értelme is van. De mondom: ahol az a jó (Reptér, Dél-Buda, Gödöllő), nyomatjuk a metrót, nem csinálunk a metróellenességből hamis ideológiát.

"A villamosra való átszállás kényszerítés erősen lassít, nem praktikus, ráadásul a felszíni forgalmat növeli"
Pont a (gyors-) villamosokból lehet viszonylag olcsón és gyorsan összefüggő, átszállásszám-csökkentő hálózatot csinálni. Ha emiatt egy irányban a gyorsvillamosnak érdemes beugrania a metró helyett rövid távon, akkor megteszi, mert ez a város érdeke.

"A csepeli HÉV esetén sem 5-ös metrótról kell beszéln, elég, ha végre a HÉV felszní alatt(!) eljut 2, azaz kettő megállóig a Kálvin térre és az Astoriára."
Akárhogy is hámozzuk, ennek úgy kell megépülnie, hogy felnőttkorában M5 tudjon lenni. Ez egyelőre rettentő drága, és az aktuális terv szar. Persze, ha az jön ki az elemzésekből, hogy a gyorsvillamosos dolog gatya, akkor ezzel kell kezdeni valamit.

"Nézzetek meg legalább európai városokat metrófejlesztésben!"
Persze, nézzük. Sokféle példa van, sokféle sikerességgel. Ezeket mind-mind tudni kell adaptálni.

"A tömeg együttmozgásához: te is elismered, hogy ez csökkentené a kapacitásokat."
Persze, csak nem eléggé. Főleg, hogy az autósokat is vonzani kell.

"... nem a városszerkezetet kell szétdúlni."
Igen, én is pont ezt mondtam. De el kell kezdeni a hosszú távú konszenzusos stratégiaalkotást, amit már hosszú ideje megspóroltak az elődök.

"Metrót, tömegközlekedést kell fejleszteni és nem mindenhova a sétálást erőltetni adminisztratív eszközökkel."
A sétálózóna egy másodpercig sem ellentétes a tömegközlekedéssel! Sőt! Pont az autóról való átszoktatás kényszere (ti., hogy ez ne legyen szívatás) termeli ki a mainál sokkal jobb tömegközlekedés igényét.

"A realitásokkal tisztában kellene lenni. Mindig jöttök ezzel az ellenzék leváltásával. A választókat nem lehet leváltani. Tudomásul kell vennetek, hogy Puzsér egymaga, hiába ágál, rendkívül megosztó és nem fogja tudni ezt megváltoztatni."
Több fontos kérdés van ekörül:
-- Mire jó a mai ellenzék? Tudni vélem, hogy mit baltáz el Tarlós, ha marad, de tudni vélem azt is, hogy mit fog elkúrni, elpöcsölni a baloldali ellenzék, ha hatalomra jut. A kettő közül a baloldal felé a pöcsölés billenti a mérleget, hiszen az még mindig csak nulla, szemben az elkúrás negatívjával. De egy ilyen legkisebb rossz melletti döntés hadd ne legyen téma négy hónappal a választás előtt!
-- Puzsér megosztó? Miért nem jöttek csőstül az integratív, de nem baloldali múlttal, terheltséggel fellépő jelöltek? Ilyenek nincsenek is? Akkor mégiscsak Puzsér a per pillanat jelen levő legjobb jelölt a mindkét oldalt leváltó ember szerepére.
-- Kevesen követik a programunkat? Kövessék többen! Próbáljon meg Karigeri, Tarlós lopni belőle! Ehhez a mai politikai helyzetben arra van szükség, hogy politikai termékként ez a program erős legyen. Ehhez meg nyomulni, versenyben maradni kell. A realitás az, hogy enélkül tényleg leszarják a legjobb programot is.
-- És továbbra is: Tarlós szavazóit nem osztjuk meg legalább annyira, mint Karigeriéit?

He Ge 2019.11.13. 13:35:51

Javasolnám a budapesti óriásplakátok betiltását és eltávoltását.( mind a kerületekben, mind a fővárosi területeken. Sehol a civilizált Európában nem találkozni ilyen plakát erdővel. Indokaim, érveim: 1. vizuálisan környezetszennyező, kakofón. 2. uralja sok helyen városképet 3, balesetveszélyes az autóvezetőknek, elvonja a figyelmet a közlekedésről. 4, ez a marketing -technológia már régen elavult, hatása megkérdőjelezhető , már nincs hatása a vásárlókra. 5, a külterületeken a leázó, lefoszló plakátok erősen környezetszennyezőek. A ZÖLD BUDAPEST normális városképén sokat javítana, ha eltűnnének az óriás plakátok , illetve a közterületeken, falakon, kerítésekre aggatott , elhelyezett különféle molinók, táblák, reklámok.
süti beállítások módosítása