Sétáló Budapest

Programválaszok a „Számonkérhető budapesti döntéshozókat!” kérdéseire VII.

2019. október 09. 03:36 - bozon

Abból is látszik, hogy civilek vagyunk, hogy nem tekintjük magunkat az egyedüli civileknek. A Budapest sorsáért valódi aggodalmat érző, és azért valóban tenni akaró, aktív civilszervezetek együttműködéséből született meg a „Számonkérhető budapesti döntéshozókat!” kezdeményezés, mely tulajdonképpen nem akar mást, mint teljesíteni a Sétáló Budapest egyik legfontosabb célkitűzését: tudjuk meg, mit akarnak a főpolgármester-jelöltek, tudjuk meg, hogy ezt hogyan akarják, és legyünk képesek 2024-ben számonkérni rajtuk, amit vállaltak! Sok pontban kérdeztek, szívesen adtunk hosszú válaszokat, és mivel ez is programunk egyfajta ismertetése, örömmel tettük. Részenként közöljük itt a válaszokat; ez a VII. rész.

stb-szavazz-kozepes.jpg

<< Ez volt az első rész; < ez volt az előző rész.

[Az alulírott civil szervezetek azt követelik a budapesti főpolgármester-jelöltektől, a kerületi polgármester-jelöltektől és a kerületi képviselőjelöltektől, hogy … minden tőlük telhetőt tegyenek meg … az alábbiak érdekében:]

21. Nem fűtjük tovább az utcát! Elkészítik a fővárosi épületállomány felújításának az energiahatékonysági, örökségvédelmi és finanszírozási szempontokat előtérbe helyező középtávú programját és megkezdik a végrehajtását.

Lakhatási, légszennyezési és klímastratégiánknak közös része ez a javaslat. A jövőben megtakarított energiaköltségekből („valódi rezsicsökkentés”), finanszírozó szervezet bevonásával fedezett energetikai átalakításokat mi is rendszerszerűvé, általánosan hozzáférhetővé tennénk. A korszerűsítés bürokráciáját is olyanná alakítanánk, hogy a lakók, tulajdonosok szinte kizárólag az akarom-nem akarom döntést kell, hogy meghozzák, s utána a megfelelő garanciákkal menjenek a dolgok a maguk útján.

A szilárd tüzelés rövid távú kivezetése (a szemétégetés tiltása), illetve a középtávon általánosan javuló energiahatékonyság mellett hosszú távra ki kell tűznünk a gázfűtés kivezetését is.

Kifejezetten örülünk, hogy ezt a pontot a SZBD kezdeményezés tagjai is úgy szerkesztették meg, ahogy mi is a programba írtuk: a stratégiaalkotás, a módszertani megalapozás (finanszírozási, bürokratikus, technológiai modellek), illetve amennyit csak tudunk, annyi korszerűsítésnek az elindítása fér bele az első ciklusba, majd maga a korszerűsítési program egy hosszabb ívű átalakítás, aminek az eredménye legalább tíz év, mire beérik, de az első ciklus ennek a folyamatnak az elindításában meghatározó lesz.

22. Nulla hulladékot! Megkezdik a budapesti hulladékgazdálkodás átalakítását a körforgásos gazdaság elveinek megfelelően.

Egyik legfontosabb intézkedéstervezetünket látjuk viszont itt is. A „nulla hulladék” irányelvet úgy fordítjuk le a magunk pragmatikus nyelvére, hogy már az első ciklusban alkalmassá tesszük a rendszert az újrahasznosítható hulladék 90%-ának szelektív gyűjtésére és újrahasznosításba küldésére. Ezzel a lerakást megszüntetjük, és még az égetőben is jelentős szabad kapacitás marad, amit a környező települések hasonló programainak támogatására kínálhatunk fel.

Fontos kiemelni, hogy ez nagyon fegyelmezett lakossági együttműködést, illetve a végtelen vegyesszemét-generálás „jogának” elvételét igényli, amit mi feketén-fehéren el is mondunk a programunkban. A segítő intézményrendszer viszont minden lakossági erőfeszítést sokkal könnyebbé, sokkal hatékonyabbá tesz! Szükséges lesz továbbá a biológiailag lebomló frakció külön gyűjtésére – ez Budapesten még soha nem volt rendszerszinten megoldott –, és ezen belül arra törekszünk, hogy minél nagyobb részt majd helyben komposztáljanak a lakók, ne duzzasszuk feleslegesen a hulladéklogisztikát ezzel (pl. kertvárosban zöldzsákokkal) is.

A nulla hulladék felé vezető úton a jelenlegi szelektíves rendszerrel plusz a fenti intézkedésekkel 70%-os csökkentésig jutunk el. Ezen felül fontos még például a műanyaghasználat csökkentése, a betétdíjas csomagolások vagy a nulla csomagolás alkalmazása. Ezen a téren az önkormányzatoknak megkerülhetetlen hatásköre szinte nincs, azonban a vállalkozásokkal építendő együttműködési programjainkba beépítettük ezeket a szempontokat is (7. fejezet: éjszakai gazdaság, 11. fejezet: vállalkozások). Ami a kapcsolódó gazdaságot illeti, hangsúlyt fogunk fektetni arra is, hogy a hulladékfeldolgozó-ipar Budapesthez közel legyen, mivel a nemzetközi szemétkereskedelmet álságos megoldásnak tartjuk.

Zéró hulladék tehát belátható időn belül a Sétáló Budapesten sem lesz, de ennek egy ciklus alatt a lehető legjobb közelítését szintén mi adjuk.

23. Tudatos fogyasztást! Eredményesen ösztönzik azon termékek beszerzését (különös tekintettel az élelmiszerekre), amelyeknek az előállítása, szállítása a lehető legkisebb környezetterheléssel jár.

Kezdünk nagyon túlterjeszkedni a formális önkormányzati hatáskörökön! E téma szorosan kapcsolódik a fentebb hosszan taglalt hulladékcsökkentési agendával, és az ott szereplő, vállalkozókkal építendő együttműködési programokon – amennyire csak lehet –, valamint az oktatási fejezetünkben (8. fejezet) szereplő, iskolákba bevitt tartalmakon – amennyire csak lehet –, felül szerepet kap itt még a vállalkozásfejlesztésnél (11. fejezet) említett kapcsolaterősítés a fővárosi piacok és a főváros környéki őstermelők között.

Azokat a határkérdéseket tehát, amelyeket egy önkormányzat megtámadhat, meg is támadjuk majd, ezért ezt a – szintén megfelelő óvatossággal fogalmazott – tézist szintén magunkénak tudjuk.

24. Köztisztaságot! Rendszeresen megtisztítanak minden utcát. Legalább minden metróállomás és nagyobb közlekedési csomópont közelében létesítenek nyilvános illemhelyet pelenkázóval.

Mind a 3. fejezetünkben (városarculat, azaz a „belülről nézett urbanisztika”), mind a városi környezetvédelemről szóló (5.) fejezetünkben fontos elem a köztisztaság kérdése. Az általunk teljes gőzzel képviselt, Magyarországra a járókelő.hu által behozott és általuk népszerűsített „egészséges utca” koncepció fontos eleme, hogy az utcák a közterek mindennapi létezésre, és ne csak az egyik pontból másikba elvergődésre legyenek alkalmasak. Ez az esztétika, a gyalogosforgalmi és egyéb használhatóság, a megfelelő zöldellátottság és más kritériumok mellett a köztisztaságot, valamint a nyilvános illemhelyeket is érintő szigorú követelményrendszer.

Meggyőződésünk, hogy az érdemi előrelépés a város köztisztasága terén nem kerül elviselhetetlen összegbe. Élőmunka-igényes feladat az önkormányzati felügyelet, a személyes jelenlét, valamint a takarítás biztosítása, ugyanakkor például a hajléktalansággal kapcsolatos terveinkben (8. fejezet: lakhatás és hajléktalanság) az is szerepel, hogy az erre legalkalmasabbakat a minimális lakhatás megteremtése mellett munka világa felé is segítjük. Ilyen, rögtön felvehető munka lehet – persze, nem csak volt hajléktalanoknak – a közterületeken jelen levő, azokat szemmel tartó, a figyelő önkormányzatot megjelenítő parkőri feladat.

A köztisztaság egyik markáns részproblémája, amiben szintén meghaladjuk a jelenlegi teszetoszáskodást, a kutyagumi-probléma. A kutyástársadalommal együttműködve, nem általánosan megbélyegezve, hanem közös stratégiában gondolkodva dolgozunk majd; de azokban az esetekben, amikor nem megy másképp, a zéró toleranciát is megfelelő eszközökkel biztosítjuk, erre is kész stratégiánk van (az 5. fejezetben a köztisztaságnál is, de bővebben kifejtve a zöld infrastruktúráról szóló 6. fejezet végén, a kutyás Budapestnél).

Ezt a pontot is legjobb tudásunkkal teljesítjük.

25. Mérhető vállalásokat! Részletes élhetőségi indikátorrendszert dolgoznak ki éves célértékekkel; folyamatosan nyomon követik a megvalósulásukat, és eltérés esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket a célértékek elérése érdekében.

Ebben a pontban a leginkább az olyan civilszervezetekre, közösségekre számítunk, mint a Számonkérhető Budapesti Döntéshozókat! A programunk alapvetése, hogy abból kiolvasható legyen, mit szeretnénk tenni a várossal, az hogyan megvalósítható, és ezek mind számonkérhető vállalások legyenek.

Ugyanakkor nekünk is gondot okoz, hogy a jövőbe lássunk, miközben nem hagyatkozunk kinyilatkoztatásokra részletes vizsgálatok helyett, és nem tekintjük csodálatos módon előre lefutottnak az összes politikai konfliktust, amibe bele kell állnunk. Vannak tehát a programunkban feltételes állítások, előírt vizsgálatok, elkezdett stratégiák, illetve a közlekedési beruházásoknál konkrétan már a második ciklusra kijelölt tételek (melyek mindemellett bizonyos feltételek teljesülése esetén első ciklusosak is lehetnek).

A közösségi önkormányzás mint alapelv (az 1. fejezetben) is arra vezet minket, hogy az erre alkalmas civilszervezeteket bevonjuk nemcsak a döntéselőkészítésbe, hanem az utólagos értékelésbe, és ők kísérjék figyelemmel, hogy az adott területen egyáltalán milyen értelmes indikátorok állíthatóak fel, s ha felállíthatóak, azokat – a körülményeket és a feltételes eseményeket is figyelembe véve – megfelelően elértük-e.

Állunk elébe az effajta vizsgálódásnak is!

<< Vissza az első részre; < vissza az előzőre.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://setalobudapest2019.blog.hu/api/trackback/id/tr5815191640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

(tesztnick) 2019.10.09. 04:06:43

Erről a kezdeményezésről mi a Puzsér-stáb véleménye?
ezaminimum.hu

bozon 2019.10.09. 04:50:42

@(tesztnick): Köszi a kérdést! Egy-két kivételtől eltekintve ezek a vállalások a programunkban is megvannak. De a hiányzókat, illetve részletezendőket már felvettük a továbbfejlesztési listába.

A kivételek alapvetően két halmazba tartoznak:
1. ami most is (kötelezően) teljesül, de attól még nyugodtan marad a korrupt gyakorlat (pl. közbeszerzések az EKR-ben, vagy a vagyonnyilatkozatok);
2. ami tök jó, azonnal átvennénk, csak íráskor nem jutott az eszünkbe (pl. tételesen és kimerítően megjelenített önkormányzati cégháló, a tanácsnokok feladatkörei és beszámolóik részletessége, nyilvánossága).

Szóval, nagyon jó kezdeményezés, de gyanítom, most is sokan aláírták úgy, hogy minden ilyet aláírnak, aztán már csak azért se tartják be, mert el se olvasták. :)

De hogy előre is mozdítsak: az 1. halmazban sokkal jobban kellene koncentrálni arra, hogy a hiányzó releváns lépésekről beszéljünk, ne a már teljesült hatástalanokról (a közbeszerzéseknél a tényleges versenyről és a fenntartható beruházásokról, a vagyonnyilatkozatoknál pedig tényleg arról, hogy milyen többletkövetelmények, szankciók szükségesek -- de ez meg valóban nem önkormányzati hatáskör).

(tesztnick) 2019.10.10. 01:25:49

@bozon: Köszönöm a gyors és részletes választ! Már csak arra lennék kíváncsi, hogy ti is aláírjátok? Nem ezen fog múlni a szavazatom, mindenképp Puzsér kapja, csak kíváncsiságból kérdem.

bozon 2019.10.10. 05:05:50

@(tesztnick): A program szerint lélekben már most is aláírtuk. :) Jeleztem már tegnap, hogy írjuk alá rendesen is, de az egyre sűrűsödő forgatagban fogalmam sincs, hogy mikor történik meg, illetve az ottani adminok stb. mikor érvényesítik.
süti beállítások módosítása