A jövő zöld, vagy semmilyen, szól a Sétáló Budapest szlogenje, ennek megfelelően a városi környezet zöldebbé tétele és a környezetvédelem kiemelt prioritású. Programunk középpontjában a fővárosi lakosság áll, így mindennél fontosabb célunk az élhető és emberi léptékű környezet biztosítása. Ebbe beletartozik a klímaváltozás hatásaira való felkészülés, a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítése, továbbá a széndioxid-kibocsátás radikális csökkentése és az Európa Zöld fővárosa cím elnyerése legkésőbb 2024-re. Legyen végre Budapest a példaképe a környező városoknak fejlődés és cselekvés tekintetébe

Budapest az ország területének alig több mint 0,5%-át foglalja el, ám itt él Magyarország lakosságának csaknem 18%-a. A nagyvárosi létforma megbontja, fellazítja a természeti környezettel való kapcsolatot, ami számos negatív következménnyel jár. A városi emberek kevésbé részesülnek az élő rendszerek, a természet nyújtotta létfontosságú javakból és szolgáltatásokból, mint a tiszta levegő, a fák klímaszabályozó hatása és a természet nyújtotta esztétikai élmények. Ezzel párhuzamosan a városok környezetterhelése kiugróan magas, hisz itt találhatóak a társadalmi-gazdasági rendszerek csomópontjai, így terhelésük ennek megfelelően koncentráltabb.

Szakértő szervezetek ajánlásai* mellett több olyan tanulmány és cselekvési terv született**, amelyek előremutató megállapításaira támaszkodni lehet. Jelenleg Budapesten mégis elakadás tapasztalható, aminek a gyökere az ütemezésben és a megvalósításban van. A főváros építési szabályozásaiból, és településrendezési terveiből jelenleg sajnálatosan hiányzik a környezettudatosság, mint fogalom.

A Sétáló Budapest elkötelezett egy emberi léptékű és a jelenleginél hosszabb élettartamot biztosító tartalmas városi élet megvalósítása mellett. Ezen alapelv mentén egy olyan programot dolgoztunk ki, amely hazai szakértők munkáján és már megvalósult külföldi példákon alapul. Továbbá kiemelt szempont volt az is, hogy az erőforrásokat és a jelenlegi jogi szabályozást figyelembe véve, a megvalósítását azonnal el is lehessen kezdeni. Az azonnali intézkedések mellett nem feledkezünk meg a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás fontosságáról sem. Már a kisgyermekeknél el kell kezdeni a környezeti tudatosságra nevelést, hisz nem csak a mi jelenünk, hanem az ő jövőjük a tét.

A részletes programpontok közül az első a hulladékgazdálkodás. A terveink alapja, hogy radikálisan csökkenteni kell a szemét termelését, ami az első és legfontosabb lépés. Ennek fő eszközei az egyszer használatos csomagolók és műanyagok betiltása, a csomagolásmentes boltok elterjedésének támogatása és a betétdíjas termékek visszavezetése a használatba. Mindent meg kell tenni azért, hogy ne kerüljön szemétbe olyan anyag, ami esetleg helyben újrahasznosítható (zöld hulladék, tárgyak második élete). A háztartások felé folyamatosan átfogó, összehangolt tájékoztató kampányt kell folytatni a témában, és a szabályozás és ösztönzés mellett nem hanyagolhatjuk el a hulladékkezeléssel összefüggő ellenőrzéseket és a szankcionálás feladatait sem.

A 2015-ös adatok alapján a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. 566 ezer tonna kommunális hulladék mellett 66 ezer tonna szelektált hulladékot gyűjtött be, ez a 11%-os arány elfogadhatatlanul alacsony. Ez budapesti lakosonként 300 kg válogatatlan szemetet jelent, és ebben még a gazdasági szereplők kibocsátása nincs benne. Ezen az arányon már rövid távon változtatni kell!

A szelektív hulladékgyűjtést kiterjedtebbé és kényelmesebbé fogjuk tenni, támogatjuk a házi komposztálás terjedését, a hulladékudvarok sűrűbb telepítését (pl. 300 nm-nél nagyobb kereskedelmi és közintézmények kötelező bevonása). A jelenlegi lomtalanítási rendszeren is változtatni kell. A jelenlegi “szemétfesztiválok” helyett elkezdjük a házhoz menő lomtalanítás tesztelését, mely rendszerben évente egyszer hívásra és külön egyeztetés mellett történne a lomok elszállítása. A lejáratközeli élelmiszerek központilag szervezett hasznosításával radikálisan lehetne csökkenteni a szerves hulladékot, és a pazarlás elkerülése mellett a rászorulókon is tudunk segíteni. Támogatjuk a Magyar Élelmiszerbank működését. Az első intézkedések közé fog tartozni a lufik, lampionok, gumikacsák és hasonló tárgyak tömeges környezetbe bocsátásának betiltása, mert azokat később nem lehet maradéktalanul kiszűrni a környezetből, miközben az élővilágot szennyezik, az állatokat mozgásukban zavarják, a növényeket és a környezetet fél óra szórakozás után hosszú időkre elcsúfítják.

Az újrahasznosítási arány növelésére több újrahasznosítási központot telepítenénk, közösségi szerelőműhelyeket hoznánk létre az elromlott háztartási eszközökbe javítására, támogatnánk a tárgyak másodlagos felhasználásának minden formáját (pl. adományboltok működtetése). A keletkező zöldhulladék helyileg vagy közösségi kertekben, parkokban kerüljön közvetlenül visszaforgatásra, valamint még intenzívebben támogatjuk a társasházak ilyen jellegű terveit (komposztkeretprogram, szervezett ágaprítás évente). A tanulmányok szerint jelenleg a szemét komposztálható frakciója a háztartási vegyes hulladék legalább egyharmadát teszi ki.

A fenti lépések hatására csökken az égetésre és a lerakásra kerülő hulladék mennyisége és az így felszabadult kapacitás az agglomerációval való további együttműködésre ad lehetőséget. A háztartások szintjén ez azt fogja jelenteni, hogy a szelektív gyűjtés terjedésével párhuzamosan a ciklus végére a kommunális hulladék elszállítására szolgáló 110 literes kukák heti ürítése helyett 60 literes kukák kétheti ürítésére állunk át. Ez nem csak környezet, hanem pénztárcakímélő eredmény lesz a lakosok számára.

Az égetést a relatív mennyiségi csökkentés mellett mindenhol hatékonyabbá is kell tenni. Télen már nincs mit az égető szemére vetni: a megtermelt elektromos energia mellett a kogenerációs hőenergia is hasznosul a távfűtés révén. Nyáron azonban ez a hő kárba vész, és a megtermelt energiának csak a villamos energiává alakítható részét tudjuk hasznosítani az összes hulladékégetőben. Kísérleti technológiák fejlesztésében való részvétellel képzeljük el a probléma megoldásának keresését. Ilyen technológia lehet a hőszivattyús elektromos energiatermelés, vagy a hőenergia geotermikus tárolása.

A részletes programpontok közül a második a köztisztaság kérdése. A környezetünk tisztasága minden lakos számára értéket jelent, és a jelenlegi helyzet sok szempontból lesújtó. Ezen feladatokban kiemelten számítunk a közösségek bevonása is, tervezzük felkarolni a jelenlegi közösségi szemétmentesítő programokat. Ezt a szemléletformálás miatt is fontosnak tartjuk, hiszen a saját életterét mindenkinek óvni kell. A kutyapiszok elleni fellépés a rendszeresen karbantartott kutyafuttatók és gyűjtőedények működtetésével és megfelelő szankcionálással lehetséges. Az eldobott csikkek és rágógumi gyűjtését is hasonlóan kell kezelni, továbbá fontosnak tartjuk a füstmentes helyek megkülönböztetését (pl. megállók környékén a járófelületeken kijelölve).

Sajnos komoly probléma Budapesten is az illegális hulladéklerakók működése. Ezeket fel kell számolni, melynek hatékony eszköze megfigyelő kamerák telepítése, a helyszíni bírságolás, valamint az elkövetők szigorú felelősségre vonása.

A fővárosi forgalom és a dugóhelyzet ismeretében úgy kell szervezni, illetve ütemezni a kukásautók mozgását, hogy azok a reggeli csúcsidőszakokat és más időszakos szűk keresztmetszeteket elkerüljék. A hulladékcsökkentés hatással lesz a gyűjtőjáratok sűrűségére is.

A Sétáló Budapest program harmadik, egyben kiemelt eleme a levegő tisztaságának védelme. Itt első körben az autóforgalom csillapítása, a közösségi közlekedés fejlesztése és a közösségi járműpark környezetbarát járművekkel való ellátása a cél.

Egy másik fontos lépésünk a lakossági fűtési rendszerek modernizálásának támogatása, mint például a napelemek telepítésének ösztönzése és a középtávú épületenergetikai programok elindítása. Célkitűzésünk, hogy a lakosság és az önkormányzat széndioxid-kibocsátása tíz év alatt a felére csökkenjen. A teljes magyar energiafogyasztás hatoda megspórolható lenne a lakóépületek energiahatékony felújításával. A korszerűsítést az önkormányzati épületállományon azonnal el kell kezdeni.

A városi zöldfelületek kiterjedésének és minőségének nagyarányú növelése képes ellensúlyozni, tompítani a kibocsátott szennyezések hatását, sőt tompítja a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeket is (pl. hőhullámok). Ez egy költséghatékony lépés, és mindenki számára elérhető előnyökkel szolgál.

Vállaljuk, hogy városszerte telepítünk a forgalmasabb közlekedési csomópontok környezetébe legalább még 100 levegőminőség-mérő készüléket, és ezek mellett 50 mobil mérőeszközt is. A méréseken és azok folyamatos nyilvános publikálásán túl biztosítani kell az azonnali és hatásos beavatkozási lehetőséget a határértékek átlépése esetén.

A negyedik részletes programpont a talaj és a vizek védelme.

Ebben az esetben kooperációra van szükség, és a jelenlegi problémákat az agglomerációval közösen kell megoldani a szennyezőforrások közvetlen kezelésével. A régi ipari területeken tárolt veszélyes hulladékok ügyében, ahol nem lehetséges a gyors kármentesítés, meg kell akadályozni a további romlást. Az eddig fel nem tárt szennyezési gócok mielőbbi felszámolása is cél, amiben támaszkodni akarunk a lakosságra és folyamatosan foglalkozunk a bejelentésekkel. Be kell vonni a folyamatba a független szakmai szervezeteket és gyakori mintavétellel ellenőrzéseket végezni. A kisvízfolyásokba történő ipari kibocsátást már néhány év alatt radikálisan csökkentjük, szükség esetén a városhatárra tisztítókat építünk. Az agglomerációból érkező lakossági eredetű szennyezést segít megfogni egy házi víztisztítók telepítését segítő program.

A barnazónás ipari területek rehabilitálása is az újrahasznosítás egyik formájaként kezelendő. Ezek a területek jelentik Budapest legfontosabb területi tartalékait a zöld infrastruktúra és az épített infrastruktúra fejlesztéséhez.

A belső városrészeken a nem áteresztő felületek miatt (utak, épületek) a csapadék abban a pillanatban ahogy leesett, azonnali löketként távozik a csatorna-rendszeren keresztül a Duna felé, szűretlenül. A külső, jellemzően kertvárosi kerületekben és az agglomerációban esővízgyűjtő tárolókat telepítő programot fogunk indítani, amivel a lakosságnál létesíthető egy pufferkapacitás, amit az aszályos időszakokban szabadon felhasználhatnak fűlocsolásra, a veteményes öntözésre stb. A belvárosi és a köztes zónában lévő infrastruktúrát legfőképpen a városi zöld infrastruktúra segítségével úgy kell kialakítani, hogy annak elemei elnyelhessék a csapadékot (esőkert, swale, utcai intenzív zöldfelületek, favájatok, passzív öntözés, vízáteresztő burkolat).

A város által közvetlenül használt ivóvízkutakat külön tanulmányozni kell. Szintén az ivóvíz és infrastruktúrájának védelméhez kapcsolódik a még megmaradt azbeszttartalmú nyomócsövek cseréje. Ez olyan mértékű költséget jelent, hogy arra rövid távon nem számíthatunk, azonban minden eddiginél pontosabb állapot-felmérést végzünk és a cserére menetrendet állítunk fel.

A kisvízfolyások állapotát rendezni kell, mivel több esetben ezek adják a külső városrészek sétálózónáinak legértékesebb pontjait (a 2030-as víz keretirányelv határdátuma jogilag is kötelezővé teszi ezt). A mai élettelen és szennyezett mivoltukban is emberek százai veszik igénybe ezeket aktív kikapcsolódásra. Ilyen például a Rákos-patak töltésén létesített gyalogút is. Így nélkülözhetetlen a vízfolyások rehabilitációja, melyre a fővárosnak már elkészített program áll a rendelkezésére. Az abban foglaltakat csupán végre kell hajtani.

A különféle technológiai rendszerekből nem anyagok (hanem energia) formájában kiáramló szennyezést képviseli a zaj-, a rezgés- és a fényszennyezés. Ezek közül a főváros egyik legnagyobb környezeti problémája a jelentős zaj- és rezgésterheltség, amely jellemzően a közlekedési létesítmények mentén keletkezik. Jelentős zajterheléssel érintett a lakosság több mint kétharmada. A terhelés a levegőszennyezéssel szinte tökéletes párhuzamban a forgalomkorlátozással, a tömegközlekedési fejlesztésekkel, a pályakorszerűsítés és átépítéssel, az intenzív zöldfelület-fejlesztéssel, az extrém zaj- (és fény-) szennyezéssel járó események, alkalmak mérséklésével, megszüntetésével, és a legvégső esetben épületek passzív védelmével, mint eszközökkel csökkenthető.

A zajterhelés terén önmagában is jelentős forrás a ferihegyi repülőtér. Jelenleg a hajnali 0 és 5 óra közötti repülési korlátozás (hat mozgás lenne szabad ebben az idősávban) betartatása Európában Budapesten az egyik legkevésbé szigorú, így több légitársaság egyenesen arra optimalizál, hogy ha késése van, Budapesten „lógjon bele” a tiltott idősávba. Ezen sürgősen szigorítani kell, továbbá egész nap törekedni kell arra, hogy a leszállási irányok a lakosságot kevésbé zavaró módon legyenek elosztva.

A fényszennyezés esetében még ki kell emelni, hogy ez nemcsak az erőforrások pazarlásának számít, de számos állatfaj életét végzetesen befolyásolja (madár- és denevérfajok), ezt a hatást legegyszerűbben a felfelé is szóró világítótestek fokozatos cseréjével lehet mérsékelni.

* Humusz, Levegő Munkacsoport, Habitat for Humanity

** Budapest 2030, Budapest Főváros Fenntartható Energia Akció Programja (SEAP), Budapest klímastratégiája 2018), Budapest környezeti programja 2017-2021