A Sétáló Budapest emberközpontú és zöld szemlélete az önkormányzás szervezetében elsősorban úgy jelenik meg, hogy az öncélú jelenségeket, a titkolózást, a mesterséges szervezeti széttagolódottságot, valamint a polgárok világától való elkülönülést felszámoljuk. Budapest nem létezhet a saját kerületei és az agglomeráció nélkül. A Sétáló Budapest nem nélkülözheti saját polgárainak tettrekészségét sem. Véget vetünk a polgári kezdeményezéseket, a civil kontrollt tagadó pökhendi „szakértőségnek” és hivatalnokoskodásnak. A közélet tisztasága mellett a közterületek tisztaságára, az egész város biztonságára is odafigyelünk. A növekvő jelenlétű önkormányzati rendészetek biztosítják azt a biztonságérzetet, amire a lakosságnak az élhető városhoz éjjel-nappal szüksége van.
Ennek megfelelően a fő vállalásaink közé tartozik, hogy a főváros a kerületekkel és az elővárosokkal együtt agglomerációs önkormányzati társulást alapít, melyben együtt, egymás felé nyitottan intézzük közös ügyeinket. A lakosság irányába is vállaljuk az átláthatóságot és nyitottságot, amit például a közbeszerzésekre, szerződésekre és az önkormányzati pénzügyekre vonatkozóan gyorsan és ügyfélbarát módon kereshető, nyilvános adatbázisokkal érünk el. Nem csak a tájékoztatás a cél, hanem a polgárok és a civilszervezetek bevonása a döntéselőkészítésbe, együttműködve velük a közösségi feladatvégzésben és az önszerveződő kormányzás különböző módjaiban. Ilyenek például a köztisztasági programok és a részvételi tervezés. Vállaljuk, hogy a bejelentés- és ötletgyűjtő civilszervezetek bejelentéseire kötelezően gyorsított válasz adunk. Azt is, hogy a drága informatikai beszerzések és látszatfejlesztések helyett az e-közigazgatást alapelvvé tesszük. Legelső lépésként a jelenlegi mobilos, internetes ügyintézések, fizetések felárait eltöröljük.
Ezeket a vállalásokat lebontva a létrehozandó agglomerációs önkormányzati társulás feladatai közé tartozik majd az agglomerációs szintű közlekedésszervezés, a stratégiaalkotás, az agglomeráció térszerkezetének fejlesztésével kapcsolatos kérdések, a zöldinfrastruktúra tervezése, vagy akár ezen a szinten az örökségvédelem is. Ide tartoznak még a környezetvédelem határokat áthágó kérdései is, leginkább a gyorsan terjedő levegőszennyezésé, valamint a felszíni vizek védelme. A BKK-t megtartjuk, megerősítjük, sokkal átláthatóbbá tesszük, és a társulás tulajdonába adjuk. Természetesen arányos mértékben a többi szereplő is apportál ebbe infrastrukturális elemeket, szervezeti részeket. Megkíséreljük az új BKK számára visszaszerezni, akár részlegesen, a MÁV-val alapított vegyesvállalat formában, a hév-hálózatot, és az elővárosi buszvonalak megrendelését.
Az összes helyi közszereplőnek (a városházi ellenzéknek és a helyi civilszervezeteknek) lehetővé kell tenni, hogy érdemben részt vegyenek a döntéselőkészítési folyamatokban. Ehhez a mainál sokkal intenzívebb információáramlást kell biztosítani köztük és az önkormányzatok hivatalai között. Az összes önkormányzati testületi ülést, beleértve a Fővárosi Közgyűlés és az agglomerációs társulás tanácsának üléseit, valamint a bizottsági üléseket is élőben közvetítjük az interneten.
Az átláthatóságot és nyitottságot erősítendő új budapesti portált kell létrehozni, amin városrészi bontásban online könnyebben elérhetőek a lakosság számára a legfontosabb információk. Ilyenek például a mainál sokkal sűrűbb levegőminőség-mérő hálózat mérési adatai, vagy a tömegközlekedési cégek üzemi, járműgazdálkodási, forgalmi stb. adatai, amelyek jól kereshetőek és nyilvánosak lesznek. Itt kap helyet az aktuális szabályozások és engedélyezési folyamatok kihirdetése is. A kerületi sajtótermékekben biztosítani kell minden helyi politikai szereplő és az önkormányzattól független szervezetek adekvát megjelenését is.
A digitális világ fejlődése révén lehetővé válik egy sor, egykor csak sok utánjárással intézhető ügyben akár az otthonról való ügyintézés. Gyorsan szerezhetünk információt lakóhelyünk ügyeiről, idejében beleszólhatunk olyan döntésekbe, melyekről eddig csak utólag értesültünk. Ennek megfelelően szervezzük át a budapest.hu szerkezetét, illetve létrehozzuk azt a mobilos alkalmazást is, amely egykapus rendszerbe foglalja a város digitális szolgáltatásait és segít széles körben használttá kell tenni a fővárosban az elektronikus közigazgatási, ügyfélkapcsolati megoldásokat. Befejezzük és teljessé tesszük az ebben az irányban folyó, de meglehetősen vontatottan haladó fejlesztéseket. Az elektronikus díjfizetési lehetőséget a lehető legszélesebb körben lehetővé tesszük, és ezeknek soha nem lehet felára a készpénzes megoldásokhoz képest. Ahol ez jelenleg így működik, ott ezt a felárat azonnal eltöröljük, hisz ennek a fizetési módnak az átláthatósági előnyökön túl soha nem lehet magasabb önköltsége, mint a készpénz használatának. Emellett támogatjuk a hazfal.hu platformhoz hasonló, a társasházak ügyintézését és kommunikációját segítő megoldások kiépítését és elterjedését.
Az önkormányzati pénzügyeket tekintve is az átláthatóság a mérvadó. A közbeszerzések kiírása világos, átlátható és dokumentált árbecslés felhasználásával és közzétételével fog történni, aminek betartására jelenleg nincsenek garanciák, elég időt hagyva a piaci szereplők jelentkezésének. A lezárult eljárásokat is jól kereshető, a kötelezőnél is részletesebb és logikusabb struktúrájú adatbázisban nyilvánossá tesszük. Főszabályként nyílt eljárásokat írunk ki a törvényi értékhatárnál lényegesen alacsonyabb érték esetén is, a pályázati követelményeket nem állítjuk be indokolatlanul szigorúan, nem kérünk az aktuális beszerzés felénél-kétharmadánál nagyobb referenciát, vagy csak kivételes esetben, de akkor is alapos indoklással. Ehhez egy független antikorrupciós civilszervezet segítségét is igénybe vesszük.
Nem a magyar közbeszerzési törvény és szabályozási környezet jelenti a problémát, tekintettel főként arra, hogy a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az EU-s közösségi irányelveknek és rendeleteknek. A probléma a közbeszerzési eljárások lebonyolításának technikai részleteiben rejlik, amelynek eredményeként egyes állami szervezetek a közbeszerzési törvény egyébként helyes és hasznos jogintézményeit rendeltetésükkel homlokegyenesen ellentétes célra használják. Emellett a hozzá nem értés, a közbeszerzések megfelelő szakmai előkészítésének hiánya legalább annyi kárt okoz az adófizetőknek, mint a szándékolt korrupció.
A közbeszerzésekben kötelező jelleggel fogjuk alkalmazni a környezettudatossági szempontokat, úgy mint az avulás, fogyasztás és karbantartási igény, a keletkező hulladékmennyiség figyelembevétele és az újrahasznosítható anyagok használatának vizsgálata, vagy a helyi cégek előnyben részesítése. A műszaki leírások elkészítésébe be kell vonni környezetmérnököket és energiahatékonysági megtakarítási szempontokat is figyelembe vevő pénzügyi konstrukciókat kell kidolgozni. Ezen kívül a zöld közbeszerzés körébe tartozhat annak a vizsgálata is, hogy milyen eszközökkel lehetne egy beszerzés mennyiségét csökkenteni, felesleges beszerzési igényeket kiszűrni, a feladatellátást racionalizálni, azt az elvet követve, hogy a legzöldebb beszerzés az, ha nincs beszerzés.
Megkezdjük egy hosszabb távú, a szereplők közös megegyezésén alapuló közös fővárosi adóstratégia kidolgozását, amiben felülvizsgáljuk a mai adóbevételek szerkezetét. Ma a kerületek főként tipikusan különféle, nem egységes ingatlanadókból és az iparűzési adó rájuk eső részéből élnek. Ha ezen nem is változtatunk, a fővárosi szintű átláthatóságot, tervezhetőséget és egységességet, valamint a szociális szempontokat jobban érvényesítjük.
A bevételek között megjelenő úthasználati díjak fizetési rendszerén keresztül tervezzük a parkolási díjak nagy részének beszedését is megvalósítani. Ennek minimális eredménye az lesz, hogy a parkolási díjak átláthatóvá válnak, és lehetetlen lesz a mérhetetlen korrupció, amely beszedésüket és az egész parkoltatást övezi. Jelenleg nincs még megközelítő becslés sem arról, hogy korrupció nélkül a fővárosi parkolásból mekkora bevételre lehet számítani, ezért ha csak egy évben rálátunk a bevételekre, az már alapjaiban kezdi ki a mai korrupt rendszert. A maximális eredmény ebben a kérdésben az lenne, ha sikerülne az útdíjfizetési rendszert, sőt, a mögötte álló gazdálkodó szervezetet kizárólagossá tenni a parkoltatásban is, és ezáltal a mai korrupt rendszert felépítő parkoltató cégeket kiszorítanánk a piacról. Erre növeli az esélyeket, hogy sok parkoltatási szerződés a közeljövőben lejár, és így lehetőség nyílik a váltásra különösebb jogi probléma nélkül is.
A fenntartható önkormányzati költségvetési politika jelenleg azért is nehéz feladat, mert már a 2019-es fővárosi költségvetés is egyharmadában fedezetlen. „Szerencsére” a folyó bevételekből a finanszírozhatatlan rész a kormányzat által elvárt, mesterségesen megdrágított és részben általa is finanszírozott fejlesztésekből áll. Ezeknek a projektek felülvizsgálatára, a költségvetés rendbetételére van szükség.
A fővárosi önkormányzás kiemelt feladatai közé tartozik a megfelelő rendvédelem megszervezése és a magas szintű közbiztonság megteremtése. Az önkormányzati rendészetek erőinek, a korábbi közterület-felügyeletnek, hatékonyabb kihasználása végett önkéntes egységesítésre, több együttműködésre van szükség. Az például elengedhetetlen, hogy az egyes kerületi egységek egymás segítésére, más kerületekben, vagy fővárosi kérésre is bevethetőek legyenek. Minden jogkövetést kikényszerítő eszköz csak akkor hatékony, ha a lebukás esélyét érdemben növeljük, ezért a rendészetek utcai jelenlétét jelentős állományi fejlesztéssel is növelni kell. Ez azért is fontos, mert a közterületek, különösen az éjszakai utcák, illetve egyes parkok, mint például a Népliget, használatát lényegesen korlátozza az, hogy a lakosság már nem tekinti őket biztonságosnak. A korábban súlytalannak tartott, de a város élhetőségére rendkívül káros hatást kifejtő cselekmények ellen határozottan fel fogunk lépni. Ilyenek például az illegális hulladéklerakás, az utcai szemetelés, az alkoholfogyasztás szabályainak megszegése, a zugárusítás vagy a járókelőket megfélemlítő viselkedés. Lehetővé kell tenni az állampolgári tettenérés eszközeinek (leginkább: mobilos fotó) könnyebb használatát a hivatalos eljárásokban, illetve az online bejelentésekre való gyors reagálást. Az állampolgárok jogainak fokozottabb védelme, de a rendészek érdekében is általánosan bevezetjük a terepen szolgálatot teljesítő önkormányzati rendészek testkamerával való felszerelését.
Összegezve a fővárosi önkormányzás szervezeti kérdései elsőre a polgároktól független, az életüket kevésbé befolyásoló programpontnak tűnhet, de az átláthatósággal, a nyitottsággal, a korrupció felszámolásával visszatérhet a városvezetésbe vetett bizalom, az önkormányzatok együttműködésével, a BKK új alapokra helyezésével javulhat a közlekedés, növekedhet a minőség, a techinkai fejlesztésekkel kényelmesebben intézhetik a hivatalos ügyeiket, a nyitott döntéselőkészítésben képviselhetik az érdekeiket, értékes hozzájárulásukkal építhetik a közösséget és a megfelelő rendvédelem megszervezésével biztonságosabb Budapesten élhetnek.