Hogyan lesz pénze a városnak, hogyan tudunk majd pénzt szerezni Orbántól? Ez egy jogos kérdés, amire nincs egyszerű válasz. Mi úgy látjuk, hogy nagyjából három koncepció versenyzik egymással. Az első Tarlósé, aki Orbán embere, ennek minden előnyével és hátrányával. Az ő főpolgármestersége alatt a város költségvetésének, intézményeinek és jogköreinek a jelentős részét elvette a kormány. Budapest önállósága a töredékére csökkent. Ha megint őt választjuk, akkor nem csak a 70-es éveket konzerváljuk, nem csak a töménytelen betonra mondunk igent, hanem lemondunk az érdekérvényesítésről is. Tarlós minden hatalmát a Fidesztől kapta, nincs lehetősége a főváros érdekét képviselni Orbánnal szemben. Ha megtenné, ő lenne a legmagányosabb ember az országban.
A másik koncepció a régi baloldal agresszív stratégiája. Ez nagyjából arról szól, hogy nem kell törődni a kétharmaddal, nem kell törődni azzal, hogy a konfliktust Orbán is tudja használni, nem kell törődni a város sorsával. Népszavazásokkal, tüntetésekkel, Orbán hiúságának a provokálásával háborús viszonyt kell teremteni, amely konfliktus elrepíti Karácsony Gergelyt a miniszterelnöki székbe. Tagadhatatlanul van benne logika, Orbánék egy ponton valószínűleg felszámolják majd Budapest maradék önállóságát, esetleg megszüntetik a főpolgármesteri posztot, és ha kellően nagy a felháborodás, erre lehet építeni a 2022-es kampányban. Mi úgy látjuk, hogy ebben a konfliktusban súlyosan sérülnének a fővárosban élők érdekei, és politikailag is kalandorság,
kiszámíthatatlan következményekkel.
Mi egy harmadik stratégiában gondolkodunk. A vállalásaink, a legfontosabb célkitűzéseink (a sétáló övezet, a dugódíj, az átlátható működés) alapvetően nem anyagi kérdések. Sokkal inkább politikai szándék és szemléletváltozás kell hozzá. A terveink egy része megvalósítható kormányzati források nélkül. Másrészt, mi nem akarunk konfliktust, Puzsér nem akar miniszterelnök lenni. Orbán Viktor dönthet úgy, hogy nem gerjeszt konfliktust, és hagyja Budapestet fejlődni, ami neki személy szerint és az országnak is érdeke. Van olyan erős a propagandasajtó, hogy egy új Duna-híd vagy a HÉV-vonalak összekötése döntően a kormány sikere legyen, és mi ezt nem is szándékozunk elvitatni. Másrészt azt gondoljuk, hogy Orbán számára nehezen nyerhető az a konfliktus, amit ő indít, és ahol Puzsérral szemben találja magát. Robi tudja, hogy hogyan kell megvívni egy
médiaháborút, Karácsonnyal szemben ő karizmatikus, elszánt, a konfliktust nem kerülő vezető. Meggyőződésünk, hogy a főváros nem Hódmezővásárhely. A kormány veszít, ha ő kezdi a háborút, ahogy az az ellenzéki stratégia is vereségre van ítélve, ami Budapestet polgárháborús frontnak tekinti. Az ország polgárainak döntő része együttműködést vár el oldalaktól függetlenül. Rajtunk ez nem fog múlni. Ha a kormány együttműködik, mi partnerek leszünk. Ha pedig háborúzni akarnak, akkor meg Puzsér lesz a rémálmuk.