Sétáló Budapest

Csak a piros elektromos busz elég zöld

2021. április 29. 04:30 - bozon

Nemrégiben bukkant fel a hír, hogy az I. kerület egy új turistabusz-parkolót építene a Mészáros utcában, hogy ezzel enyhítse a Várra nehezedő forgalmat. Kezdetben a buszok a Vár közelében tennék le és szednék fel az utasaikat, de pár év elteltével a kerület elektromos midibuszokat szerezne be, és az új parkolóból már ezekkel hordanák fel a turistákat a Várba és a Citadellába is. Dízelbusz-kitiltás, zsúfoltságcsökkentés, elektromos midibuszok – ez végtelenül zöldnek hangzik, és a törekvés jónak is tűnik, de hogyan lehetne ezt még jobban csinálni?

Problémák a kerületi tervvel

i_ker-latvany-nyugatrol.png
Egy kerületi buszparkoló-látványterv a laposra vasalt Napheggyel a háttérben – ebben a fedetlen állapotában nyáron nagyon forró buszparkoló lenne, de a kerület ígérete szerint kezdettől kap valamilyen árnyékolást, később akár napelemes tetőt is 

Ha összeszedjük az eredeti koncepció gyenge pontjait, akkor lényegében magától értetődővé is válik, hogy hogyan lehetne jobb a rendszer. Lássuk először a gyenge pontokat!

  • A turistáknak (a végleges állapot szerint) mindenképpen át kellene szállniuk. Ez az eddigi közvetlen eljutáshoz képest meglehetősen gyenge ajánlat, alig különbözik attól, hogy tömegközlekedésre ültetjük őket.
  • Ha nem akarjuk elveszíteni az igényesebb turiszabuszos látogatókat, akkor ennél jobbat is kell kínálni.
  • A Mészáros utcai létesítmény önmagában nem megoldja a zsúfoltságot, csak pár kilométerrel arrébbhelyezi (és ez az átemeneti, midibusz nélküli állapotban súlyos üresbusz-forgalmat generál a Vár és a Mészáros utcai parkoló között). Sőt, a zsúfoltság a korlátozott parkolókapacitás miatt még nőhet is.
  • A végleges állapotban tervezett elektromos midibuszos megoldás kockázatokat rejt magában: mennyire lesz pár éven belül egyszerre olcsó és megbízható a technológia?
  • Az elektromos midibuszokkal egy másik baj is van: a nagy és a tömegközlekedésben elég gyorsan amortizálódó akkumulátor előállításának környezetterhelése számottevő. Nem látszik hitelt érdemlő módszer ennek a környezetterhelésnek a meghatározására, de annyi biztosnak látszik, hogy az nem elhanyagolhatóan kicsi.
  • A kerületi megoldás a Mészáros utca környékén lakóknak a zavarásért cserébe nem kínál semmit.
  • Ehhez még hozzájön egy elszalasztott lehetőség is. Ha ugyanis az új „tömegmegoldás” más (rosszabb) minőségű, mint az eredeti, akkor magától értetődően kínálkozik az is, hogy felárért mégiscsak hozzájuthasson néhány szerencsés a régi, közvetlen Várbeli kapcsolathoz.
  • S ha már felár, megoldást kell adni arra, hogy mi és hogyan termeli ki az új rendszer árát.

A termék- és árdifferenciálás módszere

Ha csak egyféle terméket, szolgáltatást (például eljutást a Várba) kínálunk a fogyasztóinknak, akkor ahhoz, hogy ne veszítsünk el senkit, minőségben a legigényesebbhez kell igazodni (ez a mi példánkban már eleve nem is sikerülhet), árban viszont a legigénytelenebbhez.

Ha azonban szegmentáljuk a piacot két- vagy több változattal, akkor a minőségibb változatért többet lehet kérni, az olcsóbbat pedig alacsonyabb minőségben lehet adni. Így nemcsak megtartjuk az összes vásárlónkat, hanem a minőségre érzékenyebbektől több pénzt is elkérhetünk, az árérzékenyebbeknek pedig adhatunk „lebutított” változatot is.

Közgazdaságtani félpercünket olvasták.

A megoldás

Az elektromos buszok környezetterhelésére, árára és a rendszer végleges állapotának kialakítási sebességére (legfőképpen az átmeneti állapot kiküszöbölésére) alkalmas megoldás a trolibusz – itt a terephez alkalmazkodva miditroli méretben. A több mint száz éve velünk levő technológiának persze a legjobb, rövid távon önjáró változatát kell beszerezni ahhoz, hogy a műemléki környezetben ne kelljen felsővezetéket kihúzni, azonban egy rövid önjáróképességű troli akkumulátora töredéke egy igazi elektromos buszénak. Apró mellékhatás, hogy ezzel a busz súlya, és így a műemléki utcák rezgésterhelése is csökken. Egy vagy legfeljebb két év alatt kiépíthető egy ilyen rendszer, hiszen a trolibusz nem kísérleti technológia – ezzel teljesen elhagyható az intenzív buszjárással fenyegető átmeneti állapot is.

vartroli-5.png
A javasolt trolivonalak, mellettük teli körrel a trolikapcsolatra szervezett turistabusz-parkolók, üresekkel a közvetlen eljutást biztosítók

A zsúfoltság problémájára az a megoldás, hogy a trolivonalak mentén több kisebb parkolót kell létesíteni. A Mészáros utcaira mint bázisra érdemes építeni, de egyrészt kialakíthatóak kisebb távolabbi (a Móricz Zsigmond körtér környékén, a Széll Kálmán tér környékén és a Deák Ferenc tér környékén), másrészt igen kicsi közelebbi parkolóhelyek is (Dózsa György téren, a Várbazárnál, de kevés férőhellyel akár a Dísz tér és a Citadella környékén). A Mészáros utcai bázist és a távolabbi parkolóhelyeket egy trolibusz-hálózat szolgálhatja ki, amit a 16-os buszcsaládból és a 27-es buszvonalból alakítunk ki, mégpedig úgy, hogy a kettőt összekötő törzsszakasz pont a Mészáros utcán halad. Ezzel a helyi lakók is kapnak egy nagyon színvonalas, mégis csendes és légszennyezésmentes, kiváló kapcsolatokkal megáldott tömegközlekedési gerincvonalat.

A piac szegmentálására és a kínálat változatossá tételére az a megoldás, hogy a fenti turistabusz-parkolók használata más és más összegbe kerül. Míg mondjuk a Móricz Zsigmond körtér közelében a legalacsonyabb kikötni a turistabusszal, és átszállni a trolira, addig a nagyon kevés Dísz téri helyen a legdrágább. Egyéb juttatásokkal is lehet hirdetni a turistabuszok népének, hogy valójában mind jól jártak, például azzal, hogy a miditroli-rendszeren ingyenes nekik az utazás, és így a „két vár” (a budai Vár és a Citadella) meglátogatása könnyen egy programmá szervezhető (és nem utolsósorban az ide eljuttató trolis rendszer is teljesen közössé válik).

vartroli-felso-5.png 
Ez a javasolt felsővezeték-hálózat vázlatos képe, de a teljes javaslatunk előmegvalósíthatósági tanulmány formájában innen letölthető

A meglepetés

Ha a tanulmányban is részletezett módon végigvizsgáljuk, hogy ez a miditrolis hálózat hogyan finanszírozható, és milyen költségekkel jár, akkor megdöbbenve tapasztaljuk, hogy bombaüzletről van szó. A turistabuszokra elképzelt nem túl magas rendszerhasználati díjak mellett is már pénzügyileg, azaz vállalkozásként is extraprofitot termel (az össztársadalmi haszonról pedig nem is beszélve).

A beruházás (a trolik beszerzése és a felsővezeték-hálózat kiépítése) szűk 14 milliárd forintból valósítható meg, de a turistabusz-díjakat is beszedő üzemeltetőnek ennek a többszörösét hozza vissza. Az a konklúzió tehát, hogy ha a kerület által eredetileg tervezettnél némileg kiterjedtebb, komplexebb, de földhözragadtabb megoldásokat választunk, akkor egy busásan megtérülő beruházással színvonalasan kiszolgálható a Vár és a Citadella turistabusz-forgalma, s végül, de nem utolsósorban keletkezik egy, az I. kerületet keresztbe-kasul behálózó igen környezetbarát és csendes tömegközlekedési hálózat.

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://setalobudapest2019.blog.hu/api/trackback/id/tr2516515758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyelv-ész 2021.04.30. 09:16:33

Szerintem is az önjáró troli a legészszerűbb megoldás a városi buszok kiváltására. Mondom ezt annak ellenére, hogy már jól láthatóan versenyképes az akkumulátoros technika: bővel félmillió kilométer feletti futásteljesítményű elektromos járművek igazolják, hogy nem kell a 2-3 év alatt tönkremenő akku miatt aggódni.

Még tartja magát az a téveszme is az elektromos járművek gyártása kapcsán, hogy az milyen súlyosan környezetszennyező. Szerencsére az utóbbi években komoly előrelépés történt e téren, bár megjegyzem, a kőolajszármazékokkal működő buszok előállítása és főleg üzemeltetése a néhány évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva is sokkal szennyezőbb. A villanyautókat ekéző tanulmányok rendre figyelmen kívül hagyják a belsőégésű járművek esetén az üzemanyag kitermelés, előállítás, szállítás során okozott környezeti károkat.

bozon 2021.04.30. 10:36:35

@nyelv-ész: természetesen az akkumulátoros buszok egyre jobbak lesznek, és igazad van abban, hogy az akkumulátorok környezetszennyezőségét túlhangsúlyozó tanulmányoknak nem kell bedőlni, ugyanakkor ha mondjuk egy akkus busz teljes élettartamra vett környezetterhelése a következő tíz év alatt mondjuk a dízelnek az egyharmadáról az ötödére fog csökkenni (csak hasból írt számok), akkor még ez sem rúg labdába a troli mellett, aminél mondjuk ez az arány pár százalék volt és lesz.

Az akkumulátorok tönkremenetele is egyre kisebb probléma lesz, ugyanakkor jelenleg a BKV-nál (állítólag) még nagy.

kiskisutca 2021.04.30. 10:45:38

Szerintem a CNG és az LNG is meglehetősen (eléggé) zöldek. Sajnos az akku lobbi jobban nyomul, pedig a dízelhez képest sokkal jobbak!
A (főleg az öreg) dízel járműveket most CNG-re kellene cserélni, 15 év múlva már sokkal kiforrottabb lesz e-mobilitás.

KissGecihuszár 2021.04.30. 10:57:48

én nem értem, hogy amikor már ilyen széles választák elérhető a Solaristól a Mercin, MAN-on át egészen az ikarusig bezárólag E buszokból, sőt már csuklós is kapható, akkor minek erőlködni egy szigetüzemű budai troli üzem kiépítésével, pl. a Szüret , illetve a Kelenhegyi utakon, stb? Félreértés ne essék; NEM vagyok troliellenes, de egy ilyen kis sziget kiépítését teljesen felesleges, pénztemető beruházásnak gondolom. Abban az esetben, ha pl. a jelenlegi 7-es, 139-es, 8E, 108E viszonylatokat troliasítjuk, akkor már egészen más lenne a leányzó fekvése ezeken, az amúgy életképes új, átszervezett Vár , illetve Gellérthegyi viszonylatokon, de ezekért külön kiépíteni egy átalakítót, tápkábelek garmada miatt feltúrni a fél XI, I, XII, kerületeket, oszloperdőt állítani a fél Gellért hegyre, tápponti szekrényekkel teleszórni eme területeket, nos ez az őrület non plus ultrája!

Privateer 2021.04.30. 12:59:21

@KissGecihuszár: Ma már gyorstöltős megoldásokkal a megállókban állva is fel lehet tölteni az akksikat. Nem kell ide pókháló.
Amúgy Moszkvában, a trolik fellegvárában nem számolták fel az egész hálózatot? Ott miket használnak a madzagos trolik helyett?

ZIU 9 4ever. :D Ráz, vibrál, búg, hangos, szűk, bár puha ülések. Szovjet kényelem a 70-es évek szintjén.

bozon 2021.04.30. 13:34:13

@Privateer: Moszkvában a lényeg: e-buszreform címén a trolik helyett dízelek járnak. Ennyit a technológia biztos voltáról.

nyelv-ész 2021.04.30. 13:48:40

@Privateer: Jól bebukták Moszkvában az e-buszokat: télen a hideg jól betett az aksiknak, így hagyományos buszokkal kellett pótolni az ész nélkül felszámolt trolikat.

nyelv-ész 2021.04.30. 13:57:28

@KissGecihuszár:

Egyrészt nem kell szigetüzemnek lennie: simán összeköthető a meglévő trolihálózattal. Ott jön a Bajcsyn a 72-73-as troli, akár össze is köthető a két vonal. Lehetne a Dunán átjáró trolihálózat. Meg eleve egy önjáró troli át tudja hidalni azt a távot, ami a két hálózat között van.

Másrészt nem kell végig kiépíteni a felsővezetéket. Önjáró troliknak csak a hálózat egy részén szükséges a kábel. A 75-ös Vizafogó lakótelepi végén sincs vezeték, a lakótelepen önjáró üzemben tesz egy kört a troli.

KissGecihuszár 2021.04.30. 19:15:32

@nyelv-ész: hűűha, összekötni a Bajcsyn járó 72-73 asokat a BUDÁN , azon belül is a villányi út, Szüret u, Kelenhegyi úton közlekedő 27, 227-es trolikkal , meg hogy átjár vmilyen troli a vmelyik hídon budára. képzeld el, pontosan képben vagyok, hogy a Solarisok képesek 5-6 km-t önjárni is, de azért Budán van ám hegymenet, amikor felejtős 5-6 Km önjárás, pláne télen, amikor ugye fűteni is kell a troli utasterét. Én tényleg nem értem, miért van a vízfej tekintetében ez az elutasítás az E buszok számára? Ha a tüke Busz eleddig 10 db E buszt állított már forgalomba a meredek hegyi utakon közlekedő viszonylataival gazdagon megáldva, akkor itt a vízfejben miért is nem jók az E buszok leginkább a budai hegyi viszonylatokra?

bozon 2021.04.30. 20:14:20

@KissGecihuszár: a 72-73 ott jön képbe, hogy ez a bel-budai hálózat elér a Kiskörútig. Ez valóban jó apropót ad arra, hogy akkor már felszereljék a drótot legalább a Bajcsyn végig.

Nem t'om, a Tüke Busznál mi van, de állítólag a BKV-nál hullanak az akkumulátorok, mint a legyek. Mondhatod erre, hogy ésszel kellene vezetni, használni, de
-- az óvatos használat a leginkább azt jelenti, hogy a névleges önjárási hosszt se használod ki (ezért is hagsúlyozzuk a saját tanulmányunkban, hogy 2 km-es önjárás elég Bel-Budán),
-- drótos trolit bármilyen falábbal lehet vezetni, azaz bolondbiztos (tegnap pl. a 72M, amivel utaztam, fel se tette a szedőt, amikor beért a drót alá -- miért?),
-- bárhogyan csavarjuk is a szót, bárhogyan fejlődik is a technológia, az az akkumulátorkapacitás, ami nincs, nem használódik el, és ökolábnyoma sincs. Ez azért elég triviáls.

Ja, és a visszatáplálás is sokal hatékonyabb egy megfelelő hálózatba, mint az akkumulátorba. Márpedig itt pont a hegyek miatt javasolunk trolit, ezért lesz visszatáplálás bőven.

padisah 2021.05.02. 20:16:39

leginkább olyan trolikban kellene gondolkodni, amelyeknek nincs akkumulátoros önjárása (ennek megfelelően olcsóbbak, és megbízhatóbbak), és a pályát végig felső vezetékkel kiépíteni

a betáp kiépítése valóban óriási probléma, egyrészt sokba kerül, földmunkával jár, de ami még rémisztőbb az az engedélyezés, és a helyi ellenállók meggyőzése, hogy egyrészt ettől nem fog drámaian esni az ingatlanjuk értéke, nem csinál zajt, és a panorámát sem rontja el *annyira*

ZBR 2021.05.03. 13:00:34

@KissGecihuszár: Átalakító van. A meglévő villamosoké. "de ezekért külön kiépíteni egy átalakítót, tápkábelek garmada miatt feltúrni a fél XI, I, XII, kerületeket, oszloperdőt állítani a fél Gellért hegyre, tápponti szekrényekkel teleszórni eme területeket, nos ez az őrület non plus ultrája!" - mondjuk amikor az internet új száloptikás kábele miatt túrják fel a kerületeket, az nem gond. Amikor a vízművek csak néhány csapot meg csődarabot cserél ki és ezért túrja fel a fél kerületet, aaz se gond. Érdekes....

bozon 2021.05.03. 13:42:28

@padisah: na, itt látszik, hogy mi milyen őrült mértékben kompromisszumkészek vagyunk. :)

A vezetékes szakaszok tekintetében azért az már eszünkbe se jutott, hogy a Várba is tegyünk, de mondjuk én az Alagútba és a Lánchídra simán tettem volna első körben (szerintem itt alig látszik). Aztán még azt is kihagytuk.

Azt is teljesen elfogadjuk, sőt, örülünk neki, hogy a relatíve kicsi akkumulátorok (max. tizenpár kilométer önjáráshoz) már hatékonyan használhatóak, kommersz, kockázatmentes, tartós technológiák. S nem utolsósorban lehetővé teszik a cuccot műemléki környezetben. Kis mértékben az önjárás már orvosság. ;-)
süti beállítások módosítása