A legkisebb dolgokban is megmutatkozik, hogy arra, amire akarják, mindig van pénz. Még a járványhelyzet előtt kezdte el a XXII. kerület (kormánypárti) önkormányzata kiegészítő táblákkal ellátni azokat az utcákat, amelyeket a főváros tart karban. Tegyük fel („mentségükre legyen mondva”), hogy akkor még kevésbé óvatosan kellett duhajkodniuk az ilyesmivel: számíthattak rá, hogy kormánypárti önkormányzat lévén nem kell majd különösebben szorítgatniuk a nadrágszíjat. Pár trollkodó kiegészítő tábla pár feltűnő helyre – egye fene!

Mondjuk, pont a fene, aki megeszi, mert az egésznek valójában semmi funkciója (még az út kezelőjének ismeretében sem egyértelműek a kérdések, mert például a forgalomtechnika vagy a csapadékvíz-elvezetés mindig fővárosi hatáskör, és pont emiatt mindig jól kell, hogy működjék az ügyek továbbítása oda-vissza), viszont annál több szeméttermeléssel jár. Alapvetően kit érdekel a járókelők közül, hogy az utca állapotáért ki felel? Csak azokat, akik kilenc évnyi Tarlós-uralom után pár hónappal is már lelkesen tudtak minden egyes kátyút „amazoknak” a nyakába varrni. Mondjuk, ahelyett, hogy várnának arra, mit csinál az új fővárosvezetés, és azért kritizálnák, amiért kell – van abból is bőven.

Azóta beütött, és azóta is ütöget a járvány s az általa okozott válság. Mi következhet ebből egy ilyen trollprogramra nézve? Öntsünk bele még több pénzt! A kerületi önkormányzat idén év elejére láthatólag elhatározta, hogy a 2020 eleji trollkodás sikerén felbuzdulva a kerület összes utcanévtábláját lecseréli olyanra, ami intézményesülve tartalmazza a trollkodó kiegészítést. Óriási ütemben cserélődtek a táblák, és nemcsak az évek óta pótolatlan hiányzók vagy töröttek, hanem tényleg mindegyik. (Talán csak a szubjektív rosszmájúság mondatja velem, de láthatólag a rosszabb állapotú kerületi kezelésű utcák és a jobb állapotú fővárosiak esetében azért mégsem annyira sietve).

Egy kerületi és egy fővárosi kezelésű utca találkozása. Alapvetően kit érdekel, hogy melyik kié?

Ehhez hozzá kell tenni, hogy eddig soha, egyetlenegyszer sem jött szóba „komolyan” olyan kezdeményezés, ami hasonló általános táblacserével járt volna. Attól függetlenül, hogy ez végül igaz-e a szó szoros értelmében vagy sem, ennek a munkának a „magától értetődő módon” hatalmas, szinte beláthatatlan voltával mindig lehetett érvelni. Pedig volna hasonló, de értelmes fejlesztésre is lehetőség: az egyik – amiben csak a legpuhább tapogatózásokat engedtem meg magamnak, hiszen láttam, mennyire nagy munka lenne ez egy ilyen „kedvtelésért” – a helyi német hagyomány kétnyelvű utcatáblákkal való feltüntetése lenne. (Miért is, ha már alig vannak itt németek? Pont azért, mert a magyarok tudják a legjobban, hogy a kétnyelvűség, a többnemzetiségű hagyomány terén mennyire fontos a példamutatás.)

Egy másik, ennél jóval földhözragadtabb, de szintén az utcanévtáblák tömeges cseréjével járó változás a tradicionális városrészek feltüntetése volna a táblákon. Érdekesen hanyag megoldás ma, hogy például a kerület egyik városrészeként definiált – és így a táblákon feltüntetett – Budafok önmagában is kerületnyi méretű, ezért jó lenne a kisebb, tradicionális részeit (Rózsavölgy / Rosental, Belváros / Innenstadt, Kőmál / Plattstein stb. / usw. :-)) városrészként feltüntetni. Ugyanígy több, külön értelmezhető városrésze van Budatéténynek és Nagytéténynek is. Persze, ehhez először a városrészeket meghatározó fővárosi rendeletet kellene módosítani, de az pont ingyen van.

Mindenesetre, a jelenséggel kapcsolatban feltettem pár kérdést a kerületi önkormányzatnak (február közepén):

• Ki a felelős e módosításért?
• Hány cserélendő utcanévtábla van, mennyibe kerül ez a teljes kerületre kiterjedően (idén, illetve a cserekampány végéig) ahhoz képest, mintha maradt volna a régi rendszer, és csak a pótlásokat kellene fizetni?
• Ki gyártja a táblákat, ki végzi a cserét az önkormányzat megbízásából?
• Ki és milyen arculati előírás alapján döntött arról, hogy a kerületi útszakaszok jelzése zöld, a fővárosiaké szürke lesz?
• Milyen célt szolgál a rendszer, tekintve, hogy a kerületi polgármesteri hivatal eddig is gördülékenyen továbbította a más kezelésű infrastrukturális elemekre vonatkozó bejelentéseket a megfelelő társszerveknek, és ez a gyakorlat teljeskörűen ezek után sem szabad, hogy kivesszen?
• Megfelelnek ezek az utcanévtáblák a hatályos szabályozásnak? (Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól; 18. § (4) bek.: „Az utcanévtáblán és annak szélétől 1 méteren belül reklám célját szolgáló táblát vagy egyéb feliratot elhelyezni nem szabad.”)
• Van példa más kerületben is hasonló kezdeményezésre?
• Nem kellett volna a cserekampány előtt más, az utcanévtáblákat érintő kérdéseket (Budapest közel legnagyobb városrészei helyett a kisebb, történelmi városrészek megnevezése, esetleg kétnyelvű, magyar-német utcanévtáblák legalább a történelmi városrészekben stb.) megvitatni, tisztázni?

Majd meglátjuk, hogy mikor kapok rájuk választ. A táblacsere azért mintha megtorpant volna.